Bajcs
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Címer | Térkép |
---|---|
Általános jellemzők | |
Név magyarul: | Bajcs |
Név szlovákul: | Bajč |
Kerület: | Nyitra |
Járás: | Komárom |
Régió: | Dunamente |
Koordináták: | 47° 55' 00" É. Sz. 18° 13' 00" K. H. |
Tengerszint feletti magasság: | 121 m |
Terület: | 36,475 km² |
Népesség: | 1 252 (2004.12.31) |
Népsűrűség: | 34 lakos/km2 |
Közigazgatási adatok | |
Statisztikus területi egység: | 501034 |
Gépjármű jele: | KN |
Irányítószám: | 946 54 |
Körzethívószám: | 00421 (0) 35 |
Hivatali címek | |
Községi hivatal címe: | Bajč 130 |
Web: | www.ocubajc.sk |
E-mail: | ocubajc@stonline.sk |
Telefon: | 035/7681139 |
Fax: | |
Politika | |
Polgármester: | Virág Ottó (független) |
Adatok forrása | |
A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info |
Bajcs (szlovákul Bajč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Komáromtól 21 km-re északra, Érsekújvártól 8 km-re délre, a Zsitva bal partján fekszik.
1910-ben 1452, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 2001-ben 1219 lakosából 693 (56,85%) magyar és 495 (40,61%) szlovák volt. Közigazgatási területe 36,5 km². A községhez tartozó puszták: Ellető (szlov. Kotelnica), Farkasd (szlov. Vlkanovo), Haraszt (szlov. Chrasť)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A község első emítése 1312-ből származik. Az esztergomi érsekség egyik legjelentősebb birtoka volt. A 16. századtól a községet a helyi földesuraktól az érsek bérelte. A mohácsi vereség után Bajcson is elterjedtek a protestáns tanok. Egészen 1652-ig harcoltak a helyi reformátusok az elismerésért. 1652-ben református hitközség létesül Bajcson, de 1672-ben elűzték a reformátusokat a faluból, akik feltehetően ekkor a lakosság többségét képezték. 1685-ben Érsekújvár visszafoglalásakor a falu elpusztult. 1780-ban Batthyány József érsek lecsapoltatta a környékbeli mocsarakat és egy új község építését kezdeményezte. 1790-ben épített egy kastélyt is Bajcson. A levéltári adatok tanúsága szerint Bajcsnak 1813-ban mindössze 13 lakosa volt, 1890-ben már 1108. Az 1790-ben épült kastélyt 1836-ban templommá építették át. Simor János érsek egy új nyári kastélyt építetett magának. Bajcs mint önálló község 1865-ben alakult meg. 1882-ig érseki székhely volt. 1910-ben megépült a vasút. 1919-ben a falu mellett a csehszlovák hadsereg 9 katonája vesztette életét a Magyar Vöröshadsereg ellen vívott harcokban. 1918 után az egyházi birtokok a nagyszombati apostoli adminisztratúra tulajdonába kerültek, de valójában állami irányítást szabtak ki rájuk. Az első bécsi döntés értelmében a község visszatért Magyarországhoz. 1945-ben azonban ismét Csehszlovákiához csatolták. 1948. október 1-jén a község lakói létrehozták a helyi Állami Birtokot, mely így egyike volt az ország első állami birtokainak. A falu fejlődésnek indult, megépült a kultúrház, a dolgozók otthona és sok szervezet alakult, köztük a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsége), sportklubok, tűzoltókör. Ebben az időben több neves külföldi és hazai látogató járt Bajcson. 1959-re felépült a kastéllyal egybeépült kultúrház, 1957-re pedig a Dolgozók Háza. 1960-ban a volt érseki parkban fürdőt építettek (Krym). 1990 után az állami gazdaságot (melynek mintegy 1200 alkalmazottja volt) megszüntették, majd a község csaknem egész katasztere a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye birtokába került.
[szerkesztés] Gazdaság
Az állami gazdaság megszűnésével az egykor virágzó mezőgazdaság súlyos válságba került. 1996 óta palackozó üzemmel ellátott borászat (Virex), 2004 óta pedig papírhulladékosztályozó üzem (Kappa) működik a faluban. A tervek szerint a 64-es főút mellett ipari parkot fognak létesíteni. A falu közelében található az ország egyik legjelentősebb fácánosa, melyet számos vendégvadász keres fel.
[szerkesztés] Nevezetességek
[szerkesztés] Régészeti emlékek
Bajcs község különlegesen gazdag régészeti emlékekben. A mai Bajcs területén újkőkori települést is találtak. Ez a település a zselízi csoport népének települése vonaldíszes kerámiával. Találtak itt csaknem 100 sírt csontvázas temetkezéssel a régebbi bronzkorból, település a badeni kultúra klasszikus fázisából és egy késő lengyel-kori települést beszurkálással díszített kerámiával és sok egyéb emléket.
[szerkesztés] Műemlékek
A műemlékek közül kevés maradt fenn és azok, amelyek fennmaradtak, többségében a szocializmus alatt át lettek építve, aminek következtében elveszítették eredeti képüket.
- Keresztelő Szent János katolikus templom – 1830-ban épült az 1790-ből származó kastély átépítésével.
- Az egykori érseki nyári kastély 1867-ben nyerte el alakját az érseki nagybirtok intézői épületének átépítésével, ma nagyon rossz állapotban van.
- A régi magtárat Simor János építtette.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Petrovay Resko Sándor, Csapó Ferenc: Bajcsi érseki emlékek, KT kiadó, Révkomárom, 1999
- Borovszky Samu: Komárom vármegye és komárom szabad királyi város, Budapest, 1907
|
|
---|---|
Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové) |