Bajcs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer	Térkép
Általános jellemzők
Név magyarul:	Bajcs
Név szlovákul:	Bajč
Kerület:	Nyitra
Járás:	Komárom
Régió:	Dunamente
Koordináták:	47° 55' 00" É. Sz. 18° 13' 00" K. H.
Tengerszint feletti magasság:	121 m
Terület:	36,475 km²
Népesség:	1 252 (2004.12.31)
Népsűrűség:	34 lakos/km2
Közigazgatási adatok
Statisztikus területi egység:	501034
Gépjármű jele:	KN
Irányítószám:	946 54
Körzethívószám:	00421 (0) 35
Hivatali címek
Községi hivatal címe:	Bajč 130
Web:	www.ocubajc.sk
E-mail:	ocubajc@stonline.sk
Telefon:	035/7681139
Fax:
Politika
Polgármester:	Virág Ottó (független)
Adatok forrása
A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info

Bajcs (szlovákul Bajč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Komáromtól 21 km-re északra, Érsekújvártól 8 km-re délre, a Zsitva bal partján fekszik.

1910-ben 1452, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 2001-ben 1219 lakosából 693 (56,85%) magyar és 495 (40,61%) szlovák volt. Közigazgatási területe 36,5 km². A községhez tartozó puszták: Ellető (szlov. Kotelnica), Farkasd (szlov. Vlkanovo), Haraszt (szlov. Chrasť)

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Gazdaság 3 Nevezetességek 3.1 Régészeti emlékek 4 Műemlékek 5 Testvértelepülések 6 Külső hivatkozások 7 Források

[szerkesztés] Története

A község első emítése 1312-ből származik. Az esztergomi érsekség egyik legjelentősebb birtoka volt. A 16. századtól a községet a helyi földesuraktól az érsek bérelte. A mohácsi vereség után Bajcson is elterjedtek a protestáns tanok. Egészen 1652-ig harcoltak a helyi reformátusok az elismerésért. 1652-ben református hitközség létesül Bajcson, de 1672-ben elűzték a reformátusokat a faluból, akik feltehetően ekkor a lakosság többségét képezték. 1685-ben Érsekújvár visszafoglalásakor a falu elpusztult. 1780-ban Batthyány József érsek lecsapoltatta a környékbeli mocsarakat és egy új község építését kezdeményezte. 1790-ben épített egy kastélyt is Bajcson. A levéltári adatok tanúsága szerint Bajcsnak 1813-ban mindössze 13 lakosa volt, 1890-ben már 1108. Az 1790-ben épült kastélyt 1836-ban templommá építették át. Simor János érsek egy új nyári kastélyt építetett magának. Bajcs mint önálló község 1865-ben alakult meg. 1882-ig érseki székhely volt. 1910-ben megépült a vasút. 1919-ben a falu mellett a csehszlovák hadsereg 9 katonája vesztette életét a Magyar Vöröshadsereg ellen vívott harcokban. 1918 után az egyházi birtokok a nagyszombati apostoli adminisztratúra tulajdonába kerültek, de valójában állami irányítást szabtak ki rájuk. Az első bécsi döntés értelmében a község visszatért Magyarországhoz. 1945-ben azonban ismét Csehszlovákiához csatolták. 1948. október 1-jén a község lakói létrehozták a helyi Állami Birtokot, mely így egyike volt az ország első állami birtokainak. A falu fejlődésnek indult, megépült a kultúrház, a dolgozók otthona és sok szervezet alakult, köztük a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsége), sportklubok, tűzoltókör. Ebben az időben több neves külföldi és hazai látogató járt Bajcson. 1959-re felépült a kastéllyal egybeépült kultúrház, 1957-re pedig a Dolgozók Háza. 1960-ban a volt érseki parkban fürdőt építettek (Krym). 1990 után az állami gazdaságot (melynek mintegy 1200 alkalmazottja volt) megszüntették, majd a község csaknem egész katasztere a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye birtokába került.

[szerkesztés] Gazdaság

Az állami gazdaság megszűnésével az egykor virágzó mezőgazdaság súlyos válságba került. 1996 óta palackozó üzemmel ellátott borászat (Virex), 2004 óta pedig papírhulladékosztályozó üzem (Kappa) működik a faluban. A tervek szerint a 64-es főút mellett ipari parkot fognak létesíteni. A falu közelében található az ország egyik legjelentősebb fácánosa, melyet számos vendégvadász keres fel.

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Régészeti emlékek

Bajcs község különlegesen gazdag régészeti emlékekben. A mai Bajcs területén újkőkori települést is találtak. Ez a település a zselízi csoport népének települése vonaldíszes kerámiával. Találtak itt csaknem 100 sírt csontvázas temetkezéssel a régebbi bronzkorból, település a badeni kultúra klasszikus fázisából és egy késő lengyel-kori települést beszurkálással díszített kerámiával és sok egyéb emléket.

[szerkesztés] Műemlékek

A műemlékek közül kevés maradt fenn és azok, amelyek fennmaradtak, többségében a szocializmus alatt át lettek építve, aminek következtében elveszítették eredeti képüket.

• Keresztelő Szent János katolikus templom – 1830-ban épült az 1790-ből származó kastély átépítésével.
• Az egykori érseki nyári kastély 1867-ben nyerte el alakját az érseki nagybirtok intézői épületének átépítésével, ma nagyon rossz állapotban van.
• A régi magtárat Simor János építtette.

[szerkesztés] Testvértelepülések

• Nagybajcs

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A község internetes oldala magyarul is
• Községinfó
• Bajcs Szlovákia térképén

[szerkesztés] Források

• Petrovay Resko Sándor, Csapó Ferenc: Bajcsi érseki emlékek, KT kiadó, Révkomárom, 1999
• Borovszky Samu: Komárom vármegye és komárom szabad királyi város, Budapest, 1907

A Komáromi járás települései

Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové)