Komárom (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a szlovákiai városról szól. További jelentéséhez lásd: Komárom.

Komárom Komárno
Címer	Térkép
Általános jellemzők
Kerület:	Nyitrai
Járás:	Komáromi
Fekvés:	47° 45' 48" é.sz. 18° 07' 42" k.h.
Tengerszint feletti magasság:	112 méter
Terület:	102,88 km²
Népesség:	36 731
Népsűrűség:	357 fő/km2
Közigazgatási adatok
Statisztikai területi egység:	501026
Gépkocsijelzés:	KN
Előhívószám:	00421 (0) 35
Hivatali címek
Cím:	Mestský úrad Komárno Nám. Kpt. Klapku 1 945 01 Komárno
Web:	www.komarno.sk
E-mail:	primator@komarno.sk
Telefon:	77 01 754
Fax:	77 02 703
Politika
Polgármester:	MUDr. Bastrnák Tibor

Komárom (szlovákul Komárno, németül "Komorn") város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág folyók összefolyásánál. Gyakran Révkomáromnak hívják, hogy megkülönböztessék az azonos nevű magyarországi településtől.

Komárom az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a település észak és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található. A két várost híd köti össze.

2001-ben 37 366 lakosából 22 452 magyar (60%), 12 960 szlovák (35%), 459 cigány (1,2%), 368 cseh (1%), 24 német, 17 ukrán és 5 ruszin volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Városrészek 3 Nevének eredete 4 Gazdaság 5 Történelme 6 Látnivalók 7 Híres emberek 8 Testvérvárosok 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Csallóköz délkeleti csücskében fekszik, a Vág itt torkol a Dunába.

[szerkesztés] Városrészek

Komárom város ma két nagy közigazgatási egységből (Komárom és Örsújfalu) és az alábbi városrészekből áll:

1. Komárom (Komárno)
   1. Komárom (Komárno)
   2. Gyulamajor (Ďulov Dvor)
   3. Gadóc (Hadovce)
   4. Kabátfalu (Nová Osada)
   5. Kisharcsás (Malý Harčáš)
   6. Nagyharcsás (Veľký Harčáš)
   7. Kisizsa (Malá Iža)
   8. Lándorpuszta (Lándor)
   9. Kava (Kava)
2. Őrsújfalu (Nová Stráž)
   1. Örsújfalu (Nová Stráž)
   2. Cserhátpuszta (Čerhát)
   3. Szentpálpuszta (Pavel)

[szerkesztés] Nevének eredete

A város területén három piaci település volt a római időkben, Villa Camarum, Villa Kezw és Villa St. Andrea, az elsőben kell keresni a város nevének az erdetét. Az ismert indoklás, a szlovák komár szó (magyarul szúnyog) adta a város nevét, csak újkori tévhit. A Camarum név a latin aurum („arany”) szót rejtheti magában.

A Pallas Nagy Lexikona a 19. század végén is említi Révkomáromot mint Komárom egyik nevét. Ez az elnevezés a folyami hajósoktól származik, Komárom város kikötői részét hívták Révkomáromnak. Magyarországon sajnos nagyon elterjedt. Ez az elnevezés viszont ma sértő, mert azt sugallja, hogy a déli, magyarországi rész az igazi Komárom. Mindkét város jogosan hordja a Komárom megnevezést, 1896-ig csak a mai szlovákiai rész volt Komárom, a mai magyarországi rész Újszőny volt. Újszőny 1896-ban lett Komárom városrésze, azután hogy 1892-ben elkészült a két települést összekötő Erzsébet híd. A komáromiak az ősi várost Észak-Komáromnak, míg a a Duna jobbpartján lévő várost, illetve városrészt Dél-Komáromnak hívják.

[szerkesztés] Gazdaság

• A város legfontosabb ipari üzeme az 1947-ben alapított Szlovák Hajógyár (Slovenské lodenice), mely a rendszerváltás előtt Steiner Gábor kommunista politikus nevét viselte. A folyami és tengeri hajókat (korábban szovjet, napjainkban főleg német megrendelésre) egyaránt előállító vállalat a 2000-es évek elején a csőd közelébe került, de sikerült megmenteni a bezárástól, bár foglalkoztatottainak száma töredékére csökkent (mintegy 800 alkalmazott 2006-ban).
• A bőrgyár a pozsonyi, a cipőgyár a gútai főút mellett fekszik.
• Őrsújfalun a korábbi tejfeldolgozó üzem helyén 2006 óta bútorgyár működik.

[szerkesztés] Történelme

A Vág-Duna torkolatánál, a Duna partján épült fel Komárom, rendkívül gazdag múltra tekinthet vissza. A dunai és Vág-dunai révek tették lehetővé három nagy területi egységnek, a Dunántúlnak, a Csallóköznek, a Mátyusföldnek az egymás közötti folyamatos összeköttetését, s a révek birtoklása az egész környék feletti uralmat jelentette. A hely fontos jelentőségű volt a rómaiak számára is a Duna jobb partján kiépítették a határt védő limes-i erődrendszert, Brigetio légióstáborral egyetemben. Duna balpartján egy ellenerődöt hoztak létre, Celemantia. Brigetio erős erődítményével, kikötőjével és dunai híddal rendelkezett. Az 5. század környékén a hunok és más ide hehatoló törzsek áttörték a limes-i erődrenszert és behatóltak Pannóniába. A rómaiak után avar-hun törzsek telepedtek le, keveredve már régóta itt élő törzsekkel. A környék a magyarok bejöveteléig hadászati és gazdasági központ volt. A magyar törzsek letelepedése után (9.század), Ketel vezér kapta meg a Csallóközi területeket,fia Alaptoma Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építette fel Közaranyom (Komárom) várát. Vára Komárom vármegye névadója és első székhelye. Városi jogait 1265-ben IV. Bélától kapta. A királyi várat egy időben Csák Máté foglalta el, és birodalmának déli védőbástyájává tette. 1318. november 3-án vették vissza a király seregei. Több tulajdonosa volt, majd 1527-ben I. Ferdinánd serege egy napi lövetés után foglalta el. 1529-ben meghódolt a Bécs ellen vonuló szultán serege előtt, de az nem hagyott benne őrséget, ezért kardcsapás nélkül került vissza. 1594-ben olasz építészek átalakították, ekkor tűnt el a középkori mag. A városnak 1606-ban református kollégiuma, 1649-ben katolikus gimnáziuma létesült. 1663-ban a török közeledtére megerősítették, korszerű védművekkel látták el. A kurucok meg sem próbálkoztak ostromával. 1715-re az ország ötödik legnagyobb városává fejlődött. 1763-ban földrengés sújtotta. 1783-ban II. József a vár elbontását rendelte el, majd 1785-ben a városnak adta. 1808-ban ismét bővítették és megerősítették, kiépült külső erődrendszere. 1809-ben ide menekült I. Ferenc a francia hadak elől. 1848. szeptember 15-én tűzvész pusztította. 1848-ban az esztergomi nemzetőrök merész akciója következtében vér nélkül került magyar kézre. 1849. április 26-án határában zajlott a komárom-szőnyi csata. 1849. július 11-én a Duna jobb partján vívott ütközetben szenvedett vereséget Görgey az osztrák seregtől. 1849-ben Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a fegyverletétel után október 2-án kapitulált. Az 1850-es években tovább erődítették és hatalmas 60 000 katonát befogadó erődítménnyé vált. 1910-ben 22 337 lakosából 19 924 magyar, 1248 német és 768 szlovák volt. 1918-ban a várost a cseh hadsereg foglalta el, ezt a részt nevezik Öregkomáromnak, a magyar oldalon az egykori Újszőny, majd Komárom-Újváros maradt. 1938 és 1945 között a város magyar uralom alatt újra egyesült, (1941-ben a lakosság 96%-a magyar volt) majd az északi rész ismét Csehszlovákia, ma Szlovákia, része lett. 1945-ben magyar lakosságából 9000 főt kitelepítettek, helyükre szlovákok jöttek. 1974-ben 27 000 lakosa volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• A Duna és a Vág összefolyásánál háromszög alakú földnyelven áll Komárom vára. Az Öregvárat 1546-ban I.Ferdinánd császár uralkodása alatt kezdték el építeni. Építése alig tíz évig tartott. Szinán basa százezres seregével sem tudta bevenni a várat. A XVII. században elkészített Újvár az Öregvár megerősítését szolgálta. Széles vízesárok védte. 1827 és 1839 között az Öregvár belső átépítésre került. Ekkor egy új kazamatarendszert alakítottak ki. A várat 1968-ban a szovjet hadsereg foglalta el. Húszéves ott tartózkodása alatt sokat romlott az épületek állaga.
• A Szent András templom 1754-ben épült barokk stílusban, mai alakját 1860-ban nyerte el, Maulbertsch-freskói az 1848-as tűzvészben tönkrementek, két tornya a város jelképe lett.
• Szent Rozália temploma 1848-ban épült klasszicista stílusban.
• Református templomát 1788-ban építették, tornya 1818-32 között készült.
• A Városháza 1725-ben épült, 1875-ben neoreneszánsz stílusban átépítették.
• A Zichy-palota 1715-ből való, előtte barokk Szentháromság-oszlop áll.
• A Duna-menti Múzeumot 1860-ban alapították, hozzá csatlakozik az ortodox szerb templom.
• Klapka György szobrát 1992-ben felújították és visszaállították eredeti helyére a Főtérre.
• A városnak melegvizű strandja van.

[szerkesztés] Híres emberek

• Komáromban született 1440. február 22-én V. László király.
• Itt született 1631. október 26-án gr. Kollonich Lipót nyitrai, majd bécsújhelyi püspök, a magyar kamara elnöke, a magyar ellenreformáció vezéralakja.
• Itt született 1753. május 10-én Zay Sámuel orvos, természettudós
• Itt született 1754. július 11-én Cseh Szombathi János orvos, író.
• Itt született 1760. szeptember 16-án Kulcsár István történetíró.
• Itt született 1768. január 25-én Döme Károly író.
• Itt született 1786. augusztus 25-én Mindszenti Antal író.
• Itt született 1796-ban Gyévai Antal történész.
• Itt született 1806. július 28-án Farkas Lajos régész, író.
• Itt született 1808. február 12-én Ghyczy Kálmán politikus, Komárom vármegye alispánja, képviselőházi elnök.
• Itt született 1814. december 17-én Tóth Lőrinc író, jogtudós, publicista.
• Itt született 1816. június 2-án Somogyi Alajos író.
• Itt született 1819-ben Beöthy Zsigmond író, költő.
• Itt született 1821. április 6-án Samarjai Károly költő.
• Itt született 1825. február 18-án Jókai Mór a nagy magyar író, a márciusi ifjak egyike.
• Itt született 1826. május 1-jén Beöthy László író, költő.
• Itt született 1826. szeptember 5–én Virághalmi Ferenc író, honvéd százados.
• Itt született 1835. augusztus 10-én Beliczay Gyula zeneszerző.
• Itt született 1870-ben Lehár Ferenc zeneszerző.
• Itt született 1860-ban Takáts Sándor történetíró.
• Itt született 1880-ban Komáromi Kacz Endre festőművész.
• Itt született 1977-ben Németh Szilárd labdarúgó.
• Itt született 1986-ban Priskin Tamás labdarúgó.

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Blansko, Csehország
• Komárom, Magyarország
• Kralupy nad Vltavou, Csehország
• Lieto, Finnország
• Szászsebes, Románia
• Terezín, Csehország
• Weissenfels, Németország

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Komáromi járás településeinek fórumai
• Komárom város fóruma
• Légifotók a Komáromi Erődrendszerről

A Komáromi járás települései

Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové)