Pelenka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A pelenka jó nedvszívó képességű (alsó)ruházat, melyet nem szobatiszta egyének viselnek, azaz olyanok, akik nem képesek kontrollálni vizelési/ürítési ingereiket, illetve valamilyen okból képtelenek időben elérni a mellékhelységbe, amikor erre szükség van. Ezek közé tartoznak a kisbabák, a fogyatékkal élők, illetve az idősek egy része. Vannak azonban olyanok is, akik pusztán kedvtelésből viselnek pelenkát, őket pelenka-imádóknak hívjuk.

Esetenként előfordul az is, hogy olyanok viselnek pelenkát, akik általában ugyan "szobatiszták", de valamely speciális helyzetben vannak, ahol nem képesek felkeresni a mellékhelységet, vagy ez esetleg nincs engedélyezve számukra. Ilyenek lehetnek például:

Őrök, akik nem hagyhatják el posztjukat.
Búvárok, akik hosszú órákon keresztül vannak a víz alatt búvárfelszerelésükben.
Asztronauták az űrhajó fel és leszállásakor, amikor hosszú órákra kénytelenek a helyükön maradni, biztonsági okokból; valamint az űrjárműveken kívül teljesített szolgálataik idején.
Várandós nők, akiknek terhességük alatt nagyon gyakran, és sürgősen kell vizelniük.
Esetleg politikusok obstrukciójuk alatt.

[szerkesztés] A pelenka gyermekeknél

A gyermekek másfél- és négy éves koruk között általában már szobatisztává válnak (hogy pontosan mikor, az függ a kultúrától amelyben nevelkednek, a pelenka típusától, a szüleik szokásaitól és a gyermek személyiségétől), és a továbbiakban nincs szükségük pelenkára, ám vannak gyermekek, akiknek (különösen éjjel) még nyolc éves korukig (vagy még tovább) is problémájuk van a vizelettartással. Az ilyen problémának számtalan oka lehet, például nem megfelelő mennyiségben termelt antidiuretikus hormon, az, hogy a gyermek a kismennyiségű (apránként csöpögő) vizeletet nem képes megfelelően kezelni, illetve érzelmi okok is közrejátszhatnak, de ez jóval kevésbé gyakori, mint a közvélekedés ezt hiszi. Néha még idősebb (egyébként szobatiszta) gyermekeknek is szükségük lehet pelenkára, például utazásoknál. Ezen gyermekek számára speciális, nagyméretű pelenkákat fejlesztettek ki, illetve olyanokat, amelyek külsőre alsónadrágnak tűnnek, és kezelésükhöz nincs szükség tűzésre, vagy közvetlen szülői segítségre.

A textilpelenka nedvszívó-képessége növelhető extra betétek (párnácskák) segítségével, ez olyan esetben hasznos, ha a gyermek általában nagyon összenedvesíti a pelenkáját, vagy ha a pelenkacsere valamilyen okból hosszabb ideig nem lehetséges (pl. úton hazafelé egy utazásról). Egy nagyon vastag pelenka akadályozhatja a gyermeket a szabad mozgásban, de ha a csöpögést (szivárgást) meg akarjuk akadályozni, a pelenka nem lehet nagyon vékony sem.

Az, hogy a pelenkát mikor cserélik le, leginkább a gyermek gondviselőjén múlik. Sokan azt gondolják, hogy a pelenkát minden nap rögzített időpontokban (pl. étkezések és csendes pihenő után) érdemes lecserélni, mások szerint érdemes ennél rugalmasabbnak lenni, és a „szükséghez” alkalmazkodni, és megint mások szerint a pelenkát közvetlenül az „esemény” (ürités, vagy vizelés) bekövetkezte után le kell cserélni.