Phocas oszlopa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Phocas oszlopa

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

Phocas oszlopa, mögötte Septimius Severus diadalíve.

Phocas oszlopa, melyet Rómában 608. augusztus 1-jén a Forum Romanumon, a Rostra előtt Phocas bizánci császár tiszteletére állítottak (vagy később neki szenteltek), a Forum utolsóként emelt épülete. A barázdált korinthoszi stílusú oszlop 13,6 méter magas, négyszögletes fehér márvány talapzaton áll, és eredetileg a 2. század körül készülhetett. Eredetileg téglából készült alapja nem volt látható; a Forum korábbi (és jelenleg látható), Augustus korabeli szintjéig a régészek csak a 19. században ástak le.

Az oszlop állításának pontos oka nem ismert, bár Phocas ajándékozta a római Pantheont IV. Bonifác pápának, aki a vértanú szenek tiszteletére szentelte fel (a középkorban Szűz Mária tiszteletére is felszentelték – Santa Maria ad Martyres). Az oszlop tetejére Smaragdus ravennai exarcha Phocas aranyozott szobrát állíttatta, de ez valószínűleg nem sokáig állt ott. 610 októberében Phocast, aki maga is alacsony sorból, bitorlóként került a trónra, árulás következtében elfogták, megkínozták, meggyilkolták és holttestét megcsonkították, szobrait ledöntötték. Valószínű, hogy az oszlop és a szobor – egyes feltételezésekkel ellentétben – nem a pápa hálájának kifejezésére készült, hanem Bizánc Róma feletti (ekkoriban a lombárdok miatt már hanyatlóban lévő) uralmát volt hivatott szimbolizálni, esetleg Smaragdus háláját fejezte ki, amiért Phocas visszahívta hosszú száműzetéséből és segített visszaszerezni ravennai pozícióját.

Az oszlopot később újra felhasználták Diocletianus egyik szobrához, ekkor eredeti feliratát levakarták.

Az oszlop ma is ott áll, ahol eredetileg felállították, és mivel egymagában áll, távolabb a többi romtól, a Forum egyik legjellegzetesebb építményének számít; mint ilyen, gyakran jelenik meg vedutákon és metszeteken. A talajszint erózió miatti emelkedése a talapzatot fokozatosan elborította a 18. század közepére, mikor Giuseppe Vasi és Giambattista Piranesi metszeteket és vázlatokat készítettek az oszlopról.

A Forum legbecsesebb emlékei közé tartozik az area márványburkolatára állított két márványdombormű, a melyeknek szembefordult oldalain a Suovetaurilia három állata, külső oldalain felismerhetően a Forumot környékező épületek vannak ábrázolva.

Az egyik doborművön – előtérben látszó jelenetet figyelmen kívül hagyva a Forum északi oldalán a) egy diadalkapu, b) az előtérben a hajóorrot mutató Rostra, c) mögötte a Curia homlokzata, ettől jobbra d) üres köz, az Argiletumnak a Forumba való betorkollása, e) a Basilica Aemilia, majd egymás mellett d) Marsyas szobra és egy fügefa.
A második dombormű a déli oldalt ábrázolja: ennek baloldalán a) Marsyas szobra áll a fügefával, ettől jobbra b) a Basilica Julia széles homlokzata, ezen túl c) Saturnus és e) Vespasianus templomai között d) egy Janus kapu áll; jobbról a Rostrát jelző f) hajóorr zárja be a sort.

[szerkesztés] Források

Petz Vilmos: Ókori Lexikon (Franklin Társulat, Bp.1904.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

René Seindal, "The Column of Phocas"
Encyclopaedia Romana "Column of Phocas"
Christian Hülsen, 1906. The Roman Forum: Its History and Its Monuments "The Column of Phocas"

A Wikimedia Commons tartalmaz Phocas oszlopa témájú médiaállományokat.

A Forum Romanum épületei

Keleti oldal:	Via Sacra \| Antoninus és Faustina temploma \| Vaskori Nekropolisz \| Romulus temploma \| Constantinus és Maxentius bazilikája \| Vesta temploma \| Vesta-szüzek háza \| Santa Francesca Romana temploma \| Antiquarium Forense \| Titus diadalíve \| Regia \| Fürdők romjai

Nyugati oldal:	Julius Caesar temploma \| Castor és Pollux temploma \| Basilica Aemilia \| Phocas oszlopa \| Basilica Julia \| Rostra \| Niger lapis Festus \| Curia \| Septimius Severus diadalíve \| Saturnus temploma \| Porticus Deorum Consentium \| Concordia temploma \| Tabularium \| Forum \| Santi Luca e Martina \| Vespasianus temploma

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)