Prónay Pál
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Prónay Pál, tótprónai és blatniczai, (Romhány, 1874. november 2. – 1946 vagy később) magyar katonatiszt.
[szerkesztés] Tevékenysége
Budapesten a Ludovika Akadémián végzett.
A Tanácsköztársaság kikiáltása után Szegeden 1919. júniusban leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett. Ugyanott támogatásával Horthy megalakította a Magyar Nemzeti Kormányt. A Tanácsköztársaság bukása után különítménye – a Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságok „megbosszulásának” céljával – vidéken és a fővárosban tömegesen kínozta meg és végezte ki a baloldali érzelmű embereket. 1921-ben a további elcsatolások megakadályozása érdekében fegyvert fogott nyugat-magyarországi felkelők egyik vezére, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) és az Etelközi Szövetség vezetőségi tagja lett. 1921. október 4-én a – minden közjogi alap nélkül – összehívott nemzetgyűlésen kikiáltotta a független Lajtabánságot. A felkelők megválasztották lajtai bánnak. A felkelés eredményeképp rákényszerítette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására.
A második királypuccs idején megtagadta a legitimista (királypárti) katonai egységek megtámadását. Ezért Bethlen István és Gömbös Gyula kizáratta az Etelközi Szövetségből. Prónayt nyugdíjazták is egyben, és félreállították. A továbbiakban is részt vett a szélsőjobboldali megmozdulásokban. A nyilas uralom idején újabb különítmény szervezésébe fogott. A szovjet csapatok 1945. március 20-án elfogták és elhurcolták. A Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa 1946. június 10-én 20 év kényszermunkára ítélte. Az Orosz Föderáció 1991. október 18-i „A politikai üldözések áldozatainak rehabilitálásáról” szóló törvényének 3.§ b. pontja értelmében 2001. június 27-én rehabilitálták.
[szerkesztés] Források, ajánlott irodalom
A határban a Halál kaszál – önéletrajz, benne a Lajtabánság történetének leírásával, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1963. (ismertetése: Andrássy Antal: A hóhér tollat fogott: Prónay visszaemlékezése az 1919-es somogyi fehérterrorra. In: Somogyi Néplap, 1963.okt.27. 4.).
A teljes napló lelőhelye:
- Politikatörténeti Intézet Levéltára. Fond és csoportszám: 973. 2. I. rész. I-III. köt. Ellenforradalmi naplójegyzeteim 1918-1921. tótprónai és blatniczai Prónay Pál alezredes naplójegyzetei az 1918-1921. évi forradalom-kommün és ellenforradalom idejéből.
Based on work by