Senute
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Senute (Kr. u. IV. század – Kr. u. 451) Egyiptomi kopt egyházatya, író
A kereszténységet felvevő és a pogányság maradványaival még küzdő koptok első és legjelentősebb írói és közéleti egyénisége, akinek tisztelete a kopt egyházban ma is általános. Közel egy évszázados életéhez tanítványai, elsősorban Bésza által kiszínezve megörökített csodás eseményeket fűztek, igazi jelentősége azonban szervezőmunkájában keresendő. A paraszti sorból származó Senute nemcsak az Achim vidéken épült úgynevezett „Fehér Kolostor" vezetőjévé lett 398-ban, hanem a kolostorból olyan jelentős központot szervezett, amely nemcsak a kopt egyházra, hanem az egész egyiptomi társadalomra is jelentős befolyással bírt. Kolostora nem csupán az egyháziaknak adott otthont, hanem menedékül szolgált az egész vidéknek a núbiai nomád törzsek betörései ellen is. Tüzes beszédei és nagy energiáról tanúskodó levelei a kopt irodalmi nyelv legfőbb forrásai lettek. Tekintélye miatt kapott meghívást 431-ben a Nestoriost elítélő ephesosi (ma Efes, Törökország) zsinatra, amiről egy beszédében ő maga szűkszavúan, életrajzírói csodás eseményekkel kiszínezve emlékeztek meg. A halála évében tartott khalkedoni zsinat után a kopt egyház elszakadt Rómától és Bizánctól is.
[szerkesztés] Források
Teológiai kislexikon