Snagov
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Snagov | |
---|---|
|
|
Megye | Ilfov |
Terület | 88 km² |
Népesség - Teljes |
5720 |
Snagov község Romániában, Ilfov megyében, Bukaresttől északra 40 km távolságra. Lakossága 2005-ben 5720 fő volt. Egyes feltételezések szerint a név szláv eredetű, pontosabban a bolgár szneg (=hó) szóból származik.
[szerkesztés] Története
A község alapítása szorosan kötődik a Snagov-tó partján fekvő kolostor építéséhez. A kolostort valamelyik I. Basarab után következő havasalföldi fejedelem, I. Vladiszláv vagy I. Radu alapította. A falu első írásos említése 1408-ból származik, egy Öreg Mircse udvarából származó dokumentumon. 1428-ban II. Dan feleségének ajándékozta a falut. Vlad Ţepeş fejedelem (1456-1462) börtönt, védőfalat, hidat és víz alatti alagutat építtetett a kolostor mellé. A kolostor nagy fejlődésnek indult Constantin Brâncoveanu uralkodása alatt (1688–1714), aki nyomdát alapított itt.
A kommunista rendszerben a község "tiltott helynek" számított, mivel a fővároshoz közeli fekvése és viszonylagos elszigeteltsége miatt sokáig kiváltságos vezetők pihenőhelyeként, illetve titkos tárgyalások helyszíneként használták. Az 1956-os forradalom leverése után itt tartották őrizetben Nagy Imrét és társait (Donáth Ferenc, Fazekas György, Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Lukács György). Nagy Imre emlékét az általános iskola elé állított obeliszk őrzi.
Napjainkban a község népszerű üdülőhely; 1989 után az 5,75 km2 területű tó partján több új villa épült.
[szerkesztés] Testvérvárosok
- Sarkad, Magyarország (1999)