Soborsin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Soborsin
Megye	Arad
Terület	220,00 km²
Népesség - Teljes	3290 (2002)
Polgármester	Ioan Vodicean

Soborsin (románul Săvârşin): falu Romániában Arad megyében. Községközpont, Halalis, Kaprióra, Kujás, Pernyest, Temesest, Tok, Trojás és Valemáre falvak tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Fekvése

Lippától 53 km-re keletre, a Maros jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Egy elsődleges, délszláv Szavasin alakból (Zawasim és Zawasyn, 1479) népetimológiával, a román săvârşî ('elvégez') ige hatására alakult ki a román Săvârşin alak, majd ebből fejlődött ki magyar neve ('Soborsin' először 1808-ban).

[szerkesztés] Története

A marosi fa- és sószállítás fontos állomása volt. 1784-ben előbb betyárok rabolták el kastélyából id. Forray András alispánt, majd a parasztok dúlták föl nemesi kúriáit. 1828-ban 934 lakosa és hetivására volt. 1839-ben Fényes Elek szerint mezőváros. 1848 előtt már római katolikus iskolája is működött.
1849. március elején a temesvári Leiningen-dandár hídépítésbe kezdett a Maroson, hogy a Zám felől érkező román határőrökkel és parasztfelkelőkkel egyesülve elvágják az Aradot ostromló magyar sereget a főerőktől. Március 5-én a Nagyhalmágyról ideérkező Csutak Kálmán szétlövette a készülő hidat.
1895-ben gr. Nádasdy Ferenc uradalma 3334 hold erdőből (vadállomány), gyümölcsösből (alma, körte), ponty- és pisztrángtenyészetből állt. 15 km-nyi gőz- és 13 km-nyi lóvasúti szakasz segítette a fakitermelést. A településen heti- és négy országos vásárt tartottak, melyekre főként szarvasmarhát hajtottak föl.
Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
1977 előtt hozzácsatolták Vám falut.

[szerkesztés] Népessége

1900-ban 1707 lakosából 1196 volt román, 368 magyar és 126 német anyanyelvű, 1202 ortodox, 369 római katolikus, 70 zsidó és 56 református vallású. 40%-uk tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 14%-a beszélt magyarul.
2002-ben 1470 lakosából 1432 volt román és 25 magyar nemzetiségű, 1159 ortodox, 217 pünkösdista és 45 római katolikus vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

A királyi kastély eredetijét egy 1680 körülről származó vadászlakot felhasználva a Forray család építtette a 18. században. A többrendbeli pusztítások után a 19. században klasszicista külsőt kapott. 1943-ban Mihály román király vásárolta meg. A kommunizmus után 2001-ben kapta vissza az államtól. 2005-től kezdve látogatható. Díszparkjában 350 éves tölgyek, 170 éves tiszafák és diófák láthatók.
A falu nyugati végén, az egykori Vám faluban egy, a 18. század végén épült, a 19. század első felében klasszicista stílusban felújított vadászkastély áll, parkkal körülvéve.
Az 1875-ben épült római katolikus templomban található az 1830-ban elhunyt Forray András Ferenczy István által készített márvány síremléke.
Művészeti múzeumában grafikák, festmények és távol-keleti dísztárgyak mellett a környék néprajzi emlékeit állítják ki.
Eugen Popa-emlékház.

[szerkesztés] Híres emberek

1917. július 12-én a Protasie Givulescu tanítónál, Cornel Givulescu zeneakadémista apjánál vendégeskedő Bartók Béla és Egisto Tango, az Operaház karnagya több mint ötven dallamot gyűjtött a helybeliektől és a Szent Péter napjára idesereglő környékbeliektől.