Csutak Kálmán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csutak Kálmán (kászonimpérfalvai) (Makó, 1820. április 13. – Debrecen, 1888.) 1848-1849-es honvédezredes
[szerkesztés] Élete
Atyja városi tanító volt; Nagyváradon végezte iskoláit, mire mint hadfi beállott a 61. sz. gyalogezredbe s Olaszországban a fővezér Radeczky táborkarában foglalkozott, hol több évig képezte magát a hadtudományok elméleti s gyakorlati ágaiban. Később a katonaságból kilépett és az ügyvédségre készült és ügyvéd volt Torontál megyében, midőn az 1848–49. szabadságharc kitört, melyben ő is részt vett. 1848. október 1. mint táborkari hadnagy Nagyvárad erődítésére és a 27. zászlóalj alakítására rendeltetett. 1849. január 1. századossá léptették elő Kolozsvárt a 24. honvédzászlóaljnál; részt vett a január 21. nagyszebeni csatában, hol Bem József őrnaggyá és a 27. zászlóaljparancsnokává tette; február 4. is vitézűl harcolt Vízaknánál. A szabadságharc végén ezredes és dandárparancsnok volt, midőn Aradon ő is fogságba került; 1850. március 14. halálra és kegyelem utján 16 évi nehéz vasban töltendő sáncmunkára itéltetett. Fogságából kiszabadulván, Giuseppe Garibaldinál volt és megfordult Romániában is; majd a miniszteriumnál nyert alkalmazást, végre Debrecenben volt magánhivatalnok.
[szerkesztés] Munkái
Aradi fogságom alatt irt adatok az 1848–49. évi szabadságharcz, különösen az Erdély havasai ellen vezetett hadjáratról. Pest, 1868.
Bem föllépése az erdélyi hadjáratban című czikke megjelent a Honvédmenház Könyvében (1870.) Arcképét kőre rajzolva Vahot Imre adta ki a Honvédek Könyve uj folyamában (1868.), nyomtatta Laufer Ignácz műintézete Pesten.
Based on work by