Arad

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Arad
A városháza
Megye	Arad
Tszf. magasság	110 m m
Koordináták	é. sz. 46°10′60’’ k. h. 21°19′0’’
Terület	116,5 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	191 473 1650 fő/km²
Polgármester	Gheorghe Falcă

Arad (románul Arad, németül Arad, latinul Aradinum): város a mai Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Öthalom, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar ur főnévből származik, melyhez a d helynévképző járult.

[szerkesztés] Története

A "szabadságszobor", az aradi vértanúk emlékműve.

A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros. 1514-ben Dózsa serege pusztította. Határában a mai Csálatelepen feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt. 1551. szeptember 18-án a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1552 és 1554 között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1658. július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban felépül az új vár a Maros kanyarulatában. 1832-ben lett szabad királyi város. A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét 1918-ban a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest. 1910-ben 63 166 lakosából 46 085 magyar, 10 279 román, 4365 német, 1816 szerb, 277 szlovák és 133 cseh lakos volt. 1919-ben a város volt gr. Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának székhelye. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került. 2002-ben 172.824 lakosa volt, ebből 82,6% román, 12,9% magyar, 1,7% roma, 1,3% német, 0,3% szerb, 0,2% szlovák, 0,15% bolgár, 0,85% más nemzetiségű.

[szerkesztés] Látnivalók

Arad vára ma katonai terület, nem látogatható.[1]
A Tűzoltó téren, a Megbékélés parkjában állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György alkotását.
A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
A minorita templom 1704-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
A kultúrpalota 1913-ban épült eklektikus, belül szecessziós stílusban, benne van a Történeti Múzeum.
Az evangélikus templom 1906-ban épült neogótikus stílusban.
A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban.
A régi színház épülete 1818-ban készült el.
A várostól nyugatra feküdt a középkori Hodosmonostora. Szent Péternek szentelt monostorát 1177-ben említik először, 1278 és 1293 között pusztult el. A falut még a 16. században is lakták, ma puszta Arad mellett.

[szerkesztés] Galéria

A 48-as, magyar szabadságharc emlékműve	Kultúrpalota	Belváros	Belváros
Belváros	Belvárosi imaház	Egy az aradi paloták közül	Szerb templom
Belvárosi házak	Az evangélikus templom	Arad új ortodox temploma

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1782. december 8-án Bartosságh József mezőgazdasági szakíró.
Itt született 1855-ben Barabás Béla jogász, főispán, majd szenátor.
Itt született 1886-ban Tóth Árpád költő.
Itt született 1886. augusztus 1-jén Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter.
Itt született 1902. január 21-én Jávor Pál színművész.
Itt született 1925. január 16-án Inke László színművész.
Itt halt meg 1775. január 15-én br. Bajtai Antal történetíró.
Itt halt meg 1850. február 9-én a börtönben Lenkey János honvéd tábornok.