Székelykeresztúr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Székelykeresztúr
A város látképe
Megye	Hargita
Régió	Erdély
Koordináták	é. sz. 45°50′57’’ k. h. 26°11′7’’
Terület	53,95 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	9672 (2002) 179,27 fő/km²
Polgármester	Benyovszki Lajos

Kossuth Lajos utca

Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc): város a mai Romániában Hargita megyében.

[szerkesztés] Fekvése

A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkolásánál fekszik. A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték.(1333-de Sancta Cruce, 1459-Keresthwr, 1630-Székely Keresztur). A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal. A román Cristuru-Secuiesc magyar mintára alkotott részfordítás. Kiss L. 1997. II. 543. old.

[szerkesztés] Története

1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak. Már 11. – 12. században volt román stílusú temploma. ~~A településre 1200 körül jöttek a johanniták, "akiknek kolostoruk, a Kereszthegyen pedig erődítményük állott. A tatárjáráskor a templom és kolostor elpusztultak.~~ (Mikor alátámasztja ezt valaki, levehető a kihúzás..gondoljuk meg tisztelt "történészek", miket írunk ide.. D.Cs.) 1395-ben Zsigmond moldvai hadjáratakor több oklevelet keltez itt. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományoz számára. Katolikus iskolája 1646-ban létesült. ~~A Jézuskiáltó-hegyen a középkorban kápolna állott.~~ Itt a Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. A timafalvi temetőben a költőnek „legendai sírja” áll. 1910-ben a településnek 3886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de valószínűleg csak a korábbi 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették.
Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg.
Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították.
Az Orbán Balázs Gimnáziumot 1793-ban alapították.
Ortodox temploma 1938-ban épült.
A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, törtémeti és néprajzi gyűjteménnyel.
A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1857-ben Bálint Lajos főesperes, csíksomlyói prépost.
Itt született 1865-ben Csifó Salamon unitárius teológus, dékán.
Itt született 1891-ben Sándor Jenő zeneszerző.
Itt született 1906-ban Gyallai-Pap Sándor költő.
Itt született 1914-ben Márkos Albert zeneszerző, karnagy, tanár († 1981).
Itt született 1921-ben Kovács András villamosmérnök, az 1956-os forradalom mártírja.
Itt született 1928-ban Fodor László történész.

[szerkesztés] Testvérvárosai

Dévaványa, Magyarország (1994)

Ajka, Magyarország (1992)

Karcag, Magyarország (1990)

Kalocsa, Magyarország

Dunakeszi, Magyarország
Zenta, Szerbia

Hargita megye városai
Balánbánya \| Borszék \| Csíkszereda \| Gyergyószentmiklós \| Maroshévíz \| Szentegyháza \| Székelykeresztúr \| Székelyudvarhely \| Tusnádfürdő