Szent Anna-templom (Esztergom)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a cikk az esztergomi Kerektemplomról szól. A belvárosi ferences templomhoz lásd: Szent Anna-templom (Ferences templom, Esztergom)!
A központi kupolás, klasszicista stílusú Szent Anna-templom vagy Kerektemplom Esztergom déli városrészén található.
[szerkesztés] Leírása
A templom tervének elkészítésével Pach Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízta meg. Pach a római Pantheon mintájára készítette el tervét azért, hogy alkalma legyen kupolaépítésre, ezzel modellezve a Bazilika nagyobb méretű kupoláját a munkálatok megkezdése előtt. A templom alaprajza teljesen köralakú. A hajó fölött magas kupola emelkedik, míg a kupola két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom ezüstből készült makettja is megtekinthető. Ez Obisits Mihály kanonok ajándéka 1913-ból.
A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Szécehnyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
[szerkesztés] Története
Miután Rudnay Sándor hercegprímás visszahelyezte az érseki székhelyet Esztergomba 1820-ban úgy döntött, hogy a déli városrész hívei számára plébániatemplomot építtet Szent Anna tiszteletére, ahol hazatérésekor fogadták az esztergomiak a budai és komáromi utak találkozásánál. A templom falán magyar és szlovák nyelvű emléktáblát állítottak az eseményről.
Egy legenda szerint viszont Radovics Judit, a Rudnay család szolgálója kívánságára emeltette a hercegprímás a templomot. A szolgáló megmentette a kisgyermek Rudnayt, amikor az egyik szomszéd birtokos fegyvereseivel támadt a családra. Radovics Judit karjával fogta fel a kis Rudnayra mért csapást, aki így elmenekülhetett, míg a szolgáló elveszítette a karját.
[szerkesztés] Építése
Rudnay Sándor tudta, hogy a Bazilika elkészülését már nem éri meg, ezért építtette fel annak kicsinyített mását, vagy ha úgy tetszik az eredetijét. Akkortájt a város déli része jelentősen beépült - főleg katolikus vallásúakkal - tehát szükség volt a déli városrészben is egy új templomra. Az alapkövet 1828. május 12-én rakta le Rudnay, az építést pedig Packh János prímási építész vezette. Az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy 1831. szeptember 7-én Rudnay hercegprímás megáldhatta a nagyjából elkészült templomépület nagykupolájának keresztjét. Ez volt utolsó főpapi funkciója, egy hét múlva meghalt. Ezt követően az építkezés évekig elhúzódott, míg végül 1837-ben fejeződött be. Az elképzelések szerint a Szent Anna templom plébániatemplomnak épült, azonban bizonyos okok miatt a belvárosi plébánia fennhatósága alá helyezték, csupán 1872-ben nevezték ki első plébánosát. 1900-ban külső renoválást végeztek a templomon, valamint a templombelsőt is felújították. A Szent Anna plébániát az egyházi főhatóság csak 1937-ben hozta létre, elválasztva a belvárosi plébániától. A Szent Anna plébánia külső területéből 1943-ban létrehozták az Esztergom-Kertvárosi plébániát. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna is vörösréz fedést kapott, illetve megvastagították az ácsszerkezetet is. A közelmúltban újították fel a templom előtt álló szobrokat.