Szokolay Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szokolay Sándor (*Kunágota, 1931. március 30.) magyar zeneszerző

Tartalomjegyzék

1 Eddigi életútja
2 Közéleti tevékenysége
3 Díjai
4 Főbb művei
5 Diszkográfia
6 Források
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Eddigi életútja

Zenei tanulmányait 1947-ben a Békéstarhosi Énekiskolában kezdte el, majd 1950-től a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként. Diplomája megszerzése után, 1957—61-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt. 1959-66 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán tanított, 1966-tól 1994-ig egyetemi tanárként. 1994-ben lett nyugalmazott egyetemi tanár és Sopronba költözött, ahol még több időt tudott szentelni a komponálásnak. Művei, különösen operái, külföldön is ismertek.

[szerkesztés] Közéleti tevékenysége

A Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a Fészek Művészklub alelnöke (1980), a budapesti Operabarátok kuratóriumi elnöke (1985), a Magyar Zenei Kamara elnöke (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991-92), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).

[szerkesztés] Díjai

VIT-díjak (1955, 1957, 1959)
Wieniawsky-verseny nyertese (Varsó, 1956)
Erkel Ferenc-díj (1960, 1965)
Kossuth-díj (1966)
Érdemes Művész (1976)
Kiváló Művész (1988)
Bartók-Pásztory díj (1987)
Magyar Művészetért díj (1993)
Corvin-lánc (2001)

[szerkesztés] Főbb művei

Operák: Vérnász (Federico Garcia Lorca) (1964), Hamlet (Shakespeare)(1968), Sámson (1973), Ecce homo (Kazantzakis)(1984), Margit, a hazának szentelt áldozat (misztérium-opera, 1995), Szávitri (1998), Bölcs Náthán (Gotthold Ephraim Lessing)(hangsz.: 1997/98), A háló (Bergengruen).
Oratórikus művek: A Tűz Márciusa (1958), Istár pokoljárása (1960), Néger Kantáta (1962), Deploration (1964) Magyar Kórusszimfónia (1970), Vitézi ének (1970), Karácsonyi Pasztoral (1970), Apokalipszis (1971), Pünkösdi Ének (1972), Ódon Ének (1972), Hódolat Kodálynak (1975), Ady Kantáta (1975), Gályarab Kantáta (1975), Libellus Ungaricus (1979), Confessio Augustana (1980), Luther Kantáta (1983), Magyar Zsoltár (1990), Tanuságtétel (1992), Korál-Requiem (1992), Szabó Lőrinc Kantáta (1996)
Versenyművek: Hegedűverseny (1957), Zongoraverseny (1958), Trombitaverseny (1968), Fuvola-Concertino (1981), Kettős Hegedűverseny (1993), Dublin Concert - hegedű (1991)
Zenekari művek: Ballata Sinfonica (1968), Rapszódia (1978), Concerto (1982), Római Szimfónia (1991), ... Ergo sum. (1994), Első Szimfónia (1997), Második Szimfónia (1998), továbbá balettek,
Kórusciklusok: Missa Pannonica, Aforizmák, Tabernákulum, Quattro Madrigali, Musica Notturna, Tíz József Attila Töredék, Kecskeméti Magyar Mise stb.,
Szólókantáták: A Minden Titkok Titka (1977), Jeremiáda (1979), Orbis Pictus (1979), Aeternitas temporia (1988), Leben-Natur-Liebe (1988), Palme (1990), Szécheny Miniatürök (1991), Soproni akvarellek (1976)
Szólószonáták: hegedűre, fuvolára, gordonkára.
Dalok, kórusművek, kamaraművek, két vonósnégyes, szólóművek zongorára, orgonára, cimbalomra.