Tiszaföldvár

Tiszaföldvár a Közép-Tiszavidékhez tartozó Nagykunság Szolnok-Túri-sík kistájegységében, Szolnoktól délre, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet alsó szakaszán a Tisza folyó középső szakaszán, a bal parton, a Tiszazug északi részén fekszik.

[szerkesztés] Története

A város területe feltehetően már sok ezer év óta árvízmentes, már az újkőkortól kezdve kimutathatók az ember megtelepedésének nyomai.

Az első írásos adat a településről 1467-ből származik. A Thyzafeudwarként említett falut és a hozzá tartozó Marthjenőt a dunaföldvári apát birtokolta. Tiszaföldvár legrégibb része a nevében a törökkor emlékét őrző Tabán. Az 1571. évi török összeírás szerint az akkori Földvár 250-300 lakosú, közepes méretű falu volt.

A magaslati fekvés és a falut két oldalról határoló Tisza mocsarai jól védhetővé tették. Bél Mátyás 1735-ben így írta le: „Egykor török végvár volt itt, vízzel övezett kettős árokkal, mindkét árok mély, meredek mederben.” A települést déli irányból védő árokrendszert a mai Sánc utca vonalában, csak a XX. század elején temették be.

A hódoltság idején Földvár földesurai gyakran cserélődtek. Kisebb megszakításokkal lakott település maradt, de 1596. évi török, illetve az 1658. évi tatár pusztítások nyomán hosszabb—rövidebb időre elnéptelenedett. A zűrzavaros viszonyok ellenére a vallási élet élénk volt a településen. A reformáció ide is eljutott, és 1642-ben már kálvinista prédikátora volt a falunak, 1673-ban kálvinista templomot is építettek.

A felszabadító harcok során ismét elpusztult a falu, és csak az 1690-es évekre települt ideiglenesen újra. A Rákóczi-szabadságharc alatt az egész Kunságot így Földvárt is felégették a császári zsoldban harcoló rácok.

1722-ben különböző vallású lakók telepítették újra Földvárt, ami 1755-től az aszódi báró Podmaniczky család tulajdonában volt, akik támogatták a jobbágyok letelepedését. A megélhetést a szántóföldek, a szőlő és főként az állattartás jelentette.

1808-tól a földvári birtokon báró Podmaniczky II. János, a széles látókörű birtokos megnövelte az állatállományt, hatékonyabbá tette a gabonatermelést. Híressé vált a tiszaföldvári ménes.

A község is megerősödött, de néha mégis éhínség pusztított. A földesúr ezért 1837-ben létrehozta a Szükség Hombárt, amely a tehetősebb gazdák adományainak segítségével a szűkebb esztendőkben is képes volt biztosítani a rászorulók ellátását.

1846-ban a határból 5500 hold szántó és legelő került a lakosság tulajdonába.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején mintegy ötven földvári harcolt a honvédseregben. 1849-ben a szolnoki csatát megelőzően a környék Damjanich és Leiningen tábornokok seregének felvonulási területe volt. Fontos tanácskozások színhelye lett a földvári tiszttartói ház. 1849. március 15-én itt tartózkodott Kossuth Lajos is, ennek emlékét a helyi védelem alatt álló tiszttartó ház falán elhelyezett emléktábla is őrzi. A forradalom után nehezebb évek következtek. Az 1860-as ínséges időszakot a Szükség Hombár segítségével vészelték át, sőt a vagyont megforgatva növelni tudták a bevételeket. Ebből fejlődött ki később a Takarékmagtár, majd 1898-1947-ig a Polgári Társulati Alap, mint a tőkés társulás és vállalkozás sajátos formája. A Takarékmagtár téglagyárat és vágóhidat létesített, 1897-ben megnyitotta gőzfürdőjét. Vagyonát 100 év alatt 4000 P-ről 120 000 P-re gyarapította, miközben minden jó ügyet támogatott.

A Martfűvel és Homokkal egyesített Tiszaföldvár 1886-ben járási székhely lett. A vasút és a közút kiépítése bekapcsolta a települést az ország vérkeringésébe. A Tisza szabályozása révén nőtt a szántóterület. Bővült a szőlő és gyümölcstermelés, a termesztett kultúrnövények köre.

Az első világháború súlyosan érintette Tiszaföldvárt. 313 földvári vesztette életét a csatatereken. A román csapatok 1919. április 30-án megszállták és szinte minden terményt és megmaradt értéket magukkal vittek.

A két világháború közti időszakban a növekvő mezőgazdasági termelés, és a termékértékesítő szövetkezetek javítottak a lakosság életminőségén.

A második világháború idején 1944 őszére sokan elmenekültek az ország nyugati részébe. A település 1944. október 6. és 1945. január 6. között többször volt hol a német, hol a szovjet csapatok birtokában.

A háborút követő években politikai okokból kitelepítettek is érkeztek a földvári szőlőkbe.

A háborút követő években megtörtént a jelentősebb ipari üzemek és az iskolák államosítása. Itt kezdődött meg a környék települései közül elsőként a szövetkezetesítés.

Az 1956-os forradalmi események során a gimnázium diákjai és tanárai részt vettek helyi és más településeken rendezett nagygyűléseken, élelmiszert gyűjtöttek és azt Budapestre szállították. Komolyabb incidens nem történt.

1993. január 1-jén Tiszaföldvár városi rangot kapott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Református templom

A város központi részén helyezkedik el. Késő barokk stílusban épült, 1788-ban szentelték fel. Egyhajós építmény, homlokzat előtti galériás toronnyal. A II. József által kiadott türelmi rendelet értelmében bejárata egy mellékútra nyílik, tornya is a főúttól mért legtávolabbi templomoldalra került. Így a templom mintegy „hátat fordít” a főútnak. A hajó két végén három-három ívvel alátámasztott kórus található, a bal oldalán pedig fakarzat húzódik. Orgonája hangversenyek tartására is alkalmas. A mennyezet kazettás, a falak fehérek, a padok szürkék, csak a turcsa szószék díszítése és a kazetták közepének rózsái aranyozottak. A templomkertben a régi temető több értékes sírköve látható. A torony kerengőjéből az egész települést be lehet látni. A főtérre néző jelenlegi főbejárata csak az 1929. évi renoválás során kapta meg a díszesebb, barokkos formáját.

Evangélikus templom

A templomot 1855-ben építették késő klasszicista stílusban. Egyhajós épület, egyenes záródású szentéllyel. A főbejárat előtti magas, oromzatos timpanonnal ellátott portikuszt két sarokpillér és két oszlop tartja. A hajó központi, négyzetes része csehsüveg boltozatú. Az oltár feletti rész, valamint a torony mellett lévő karzat hosszanti dongaboltozattal fedett. Berendezése klasszicista stílusú.

Katolikus templom

1894-ben emelték Szűz Mária és Szent István tiszteletére a kéttornyú, színes téglás, neoromán-neogótikus stílusban készült templomot. Szentélyében Szűz Máriát, a sekrestyében pedig Keresztelő Szent Jánost ábrázoló ablak van. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amikor a koronát felajánlja Szűz Máriának. A templomban lévő „Szentföldi kiállítás” a Szentföldön tett egyházközségi kirándulások gyűjteményéből áll. A templomkertben épült a lourdesi barlang, ami körül nyíl alakú márványtáblák jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.

Római katolikus templom

A homoki részen a Döbrei János úton található római katolikus templomban őrzik a torinói halotti lepel egyetlen magyarországi másolatát, Dinnyés Lajos alkotását. A 436 x 110 centiméteres vászonra pontosan rávitt mindent, ami az eredetei torinói halotti leplen látható.

Tiszttartói lakás

A Kossuth út bal oldalán a 101. szám alatt van az egykori tiszttartói lakás, amelyben 1849. március 15-én – a korabeli feljegyzések szerint – járt Kossuth Lajos is, a szolnoki csata előkészítése során. A ház falán márványtábla emlékeztet a nagy eseményre. Az épület helyi védelem alatt áll. Ebben a házban született Somogyi Károly, a szegedi Somogyi Könyvtár alapítója.

Tiszazugi Földrajzi Múzeum

Hosszú ideig a református templom melletti egykori iskolaépületben működött a Tiszazugi Földrajzi Múzeum. A gyűjtemény létrehozása dr. Varga Lajos gimnáziumi tanár és Szlankó István múzeumigazgató nevéhez fűződik. A múzeum szakgyűjteményének túlnyomó részét a Tiszazug természeti, gazdasági földrajzára, helytörténetére vonatkozó anyag teszi ki: mintegy kétezer természettudományos, ezernyi néprajzi, kétezernél több történeti dokumentációs, kb. tizenkétezer adattári anyag gyűlt össze, s amellett számtalan negatív, dia, könyv, folyóirat és térkép. A múzeum őslénytani gyűjteménye a harmadik legnagyobb Magyarországon. A gyűjtemény kiemelkedő darabja a Tisza medréből 1968-ban kiemelt bödönhajó. A múzeum 2006. évtől a Kossuth L. út 101. szám alatt várja a látogatókat.

Kossuth tér

A századforduló táján alakult ki a város történelmi hangulatot árasztó építészeti együttese a Kossuth téren, ahol Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra áll. A szobrot Poroszlai Sándor tiszaföldvári születésű szobrászművész készítette a helyiek felkérésére 1914-ben. A szobor mellett található az 1894-ben fúrt ártézi kút díszes kőmedencéje. A kút fölé hajol – a szájhagyomány szerint a kút fúrásakor ültetett – tölgyfa hatalmas lombkoronája. A kút és a tölgyfa egyaránt helyi védelem alá tartoznak. A parkot gondozott díszkert, padok, valamint körben felállított kovácsoltvas kandeláberek teszik kellemessé. A park négy oldalán álló épületek: Tiszaföldvár Város Polgármesteri Hivatal, Kollégium (egykori járási székház), református templom és az egykori közfürdő.

Somogyi-emlékmű

A katolikus templom előtti kis téren a szegedi Somogyi Könyvtár alapítójának, Somogyi Károlynak az emlékműve áll.

Aradi Vértanúk emlékműve

Az emlékoszlopon a vértanúk faragott arcmása látható. A városban megtekinthető továbbá az I. és II. világháború és az 1956-os forradalom hősei emlékére állított emlékmű.

Strandfürdő

A létesítményt a Tiszaföldvári Víz- és Csatornamű Kft. üzemelteti. A fürdő 71 °C-os termálvize gyógyhatású. Az alkálikloridos, hidrogénkarbonátos termálvíz reumatikus, ízületi betegségeket enyhít. A strand mellett üdülőterület és sátorozásra alkalmas terület is található. A földvári strand nagy népszerűségnek örvend az edzőtáborozó sportolók körében, több egyesület is a településen tartja nyári felkészülésének egy részét. A létesítmény területén melegkonyhás étterem, büfé található. Strandröplabda, futball és vízilabdázási lehetőség, továbbá lovaglásra alkalmas terep várja az ide látogatókat.

Pálinka, Hungarikum

Az ország legjelentősebb pálinkaversenyén egy tiszaföldvári szeszfőzdés, Szicsek János tarolt: egy arany-, egy ezüst- és két bronzérme jelezte, igazán komoly szakmai munkát végez a vállalkozó. Szicsek János emellett Budapesten létrehozta a Magyar Pálinka Házát, ahol a hungarikumnak számító szeszes ital kultuszának megteremtése mellett a kisebb főzdék termékeinek szeretne megfelelő helyet biztosítani.