Trieszt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Trieszt
Trieszt város címere
Ország	Olaszország
Régió	Friuli-Venezia Giulia
Megye	Trieszt (TS)
Polgármester	Roberto Dipiazza
Tengerszint feletti magasság	2 m
Terület	84 km²
Népesség
Teljes (2004.)	207 069
Népsűrűség	2 480 fő/km²
Időzóna	CET, UTC+1
Koordináták	é. sz. 45°38′ k. h. 13°48′
Körzetszám	040
Irányítószám	34100
Trieszt elhelyezkedése Olaszországban
Weboldal: www.comune.trieste.it

Trieszt (hivatalosan Trieste) : kikötőváros Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia autonóm tartomány fővárosa.

Tartalomjegyzék

1 Neve más nyelveken
2 Fekvése
3 Története
4 Látnivalói
5 Triesztben éltek
- 5.1 Irodalom
- 5.2 Egyéb ismert emberek
6 Testvértelepülések
7 Források
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Neve más nyelveken

latinul Tergeste,
olaszul Trieste,
németül és a Friuli nyelv szerint Triest,
szlovénül és horvátul Trst)

[szerkesztés] Fekvése

Észak-Olaszországban, Ausztria és Szlovénia határához közel fekszik. Fontos kikötőváros a Trieszti öböl partján. Bécstől mért távolsága 600 km.

[szerkesztés] Története

Az első adatok a településről a bronzkorból származnak, ekkor megerősített, fallal körülvett falvak születtek helyén.
A római Plinius történész írta meg tragikus történetét, hősies újra-felemelkedését, majd elfoglalását a rómaiak által. A város részt vett az illír háborúban, összeütközései voltak a szomszédos népekkel is, mégis ekkoriban, Octavianus ideje alatt érte el egyik virágkorát (bazilika, kapitólium, templom, fórum, színház, emlékművek épültek). Az 1. század végén Szent Márk evangélista hittérítése nyomán itt is elterjedt a kereszténység, a város legnagyobb mártírja Justus védőszent lett.
A mozgalmas ókort csendes középkor követte: a 11-12. században Velence ellen küzdött, de a nagyhatalom végül 1368-69-ben megszállta. 1381-82-ben Chioggia ellen lép háborúba és hiába hívta segítségül az itáliai hercegségeket, kénytelen volt végül kiadni egy saját alávetettségéről szóló nyilatkozatot Leopold osztrák hercegnek: a város maga is kétféle álláspontot képviselt, velencei ill. osztrák pártiakból állt, akik véres bosszúhadjáratokat vívtak egymással. A 16. században rövid ideig spanyol uralom alá került, majd újra az osztrákok vették kezükbe az irányítását.
1719-ben Trieszt vámszabadterületté vált, kereskedelmi forgalma fellendült. Napóleon háromszor szállta meg (1797, 1805-07, 1809-13), ami csak rövid időre vetette vissza a várost, aztán újra az osztrákok uralma alá került. 1918. november 3-án egyesült Olaszországgal. 1943-ban a német megszállás alatt külön provinciát alkotott. 1954. október 26. óta ismét Olaszországhoz tartozik.

[szerkesztés] Látnivalói

Piazza dell'Unita d'Italia: Palazzo Del Governo, Stratti Palazzo, Palazzo Modello, Palazzo Del Municipio (Városháza 1877 eklektikus), Palazzo Pitteri (Trieszt legérdekesebb barokk épülete, 1790), Duchi d'Aosta (1873), Lloyd Triestino Palazzo (1883, neoreneszánsz), VI. Károly szobra a Városháza előtt (1728)
Molo Audace: a tengerbe nyúló móló, 1918 - ban nevezték el az első ideérkező rombolóhajóról.
Palazzo Dei Congressi (1930) és előtte Nazario Sauro emlékműve (Tristano Alberti 1966).
Akvárium (Aquario) (1913, 1934)
Museo Del Mare
Vasúti Múzeum (Museo Ferroviario)
Borgo Teresiano: a 18. században Mária Terézia bővíttette ki a várost, így az új városrész az ő nevét viseli.
San Nicolò templom: görög katolikus templom (1782)
Ex Grandhotel Et De La Ville (1841)
Palazzo Corciotti (1805)
Nagy Csatorna (Canale Grande)
Grattacielo / Generali (Arduino Berlam, 1928)
Generali Biztosító Épülete (neoklasszicista 1886)
Piazza Del Ponterosso: hagyományos piac, Banca Nazionale Del Lavoro (1878), a tér közepén a Puttini Szökőkút(1753)
San Spiridione templom (1869): szerb ortodox
Collezione Scaramagna: a leggazdagabb és legfontosabb magángyűjtemény Triesztben.
San Antonio Taumaturgo templom: neoklasszicista (1828)
Piazza Della Borsa: Palazzo Della Borsa (1806), Tergesto (1842) a triesztiek kedvenc találkozóhelye, Palazzo Dreher, Credito Italiano: barokk épület, előtte I. Leopold osztrák herceg szobra, Casa Bartoli (1905), Banca d'America e d'Italia (1912).
San Giusto Katedrális
San Giusto Erőd: 160 évig épült (1470 - 1630)
Miramare-kastély

[szerkesztés] Triesztben éltek

A város mindig vonzotta a nemzetközi kulturális élet nagy személyiségeit.

[szerkesztés] Irodalom

A trieszti San Giusto katedrális

Számos híres író élt és alkotott Triesztben.

Olasz írók:

Italo Svevo
Umberto Saba
Scipio Slataper
Enzo Bettizza
Fulvio Tomizza
Claudio Magris
Pino Roveredo
Susanna Tamaro

Szlovén írók:

Vladimir Bartol
Boris Pahor
Alojz Rebula

Egyéb írók:

Richard Francis Burton
Robert Hamerling
Rainer Maria Rilke
James Joyce

A városközpont látképe

[szerkesztés] Egyéb ismert emberek

Itt halt meg 1899. március 11-én Than Mór festőművész,
Sigmund Freud,
Vittorio Vidali (más néven: Enea Sormenti, Jacobo Hurwitz Zender, Carlos Contreras), bérgyilkos.