Vargyas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Unitárius templom

A református templom

Vargyas, templomkő

Vargyas (románul Vârghiş): falu a mai Romániában Kovászna megyében, Erdővidéken.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 XX. század
5 Látnivalók
6 Híres emberek
7 Testvérvárosa
8 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra a Persányi-hegység keleti előterében, a Vagyas-patak mellett fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve onnan származik, hogy környékén sok varjú volt.

[szerkesztés] Története

1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Rika királynét. A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi temploma a mai református templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813 és 1820 között épített református templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. Az ortodox templom 1807-ben épült. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.

[szerkesztés] XX. század

1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.

A régi (alszegi) templomot 1996-ban lebontották, a gyülekezet attól kezdve a Dániel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el.

1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét, amikoris középkori falmaradványokra, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott, valószínűleg keresztelőmedencére bukkantak, melynek felirata: „Mihály Isten szentje”. Makovecz Imre néhány faldarabot, mementóként visszahelyezett az új templom falába.

Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.

[szerkesztés] Látnivalók

Hagymás várának romjai (római eredetű).
Ríka várának romjai a Ríka erdőben.
Szentmárton középkori falu templomának romjai.
A Dániel-kastély (15. századi eredetű, 18. századi). (Az esztergomi önkormányzat tulajdona)
A Súgó-patak völgyében 56 m hosszú barlangot a Súgólikat tárták fel
Az alsó bárói udvarba feltörő ásványvizet 1964 és 1983 között "Borsil" néven palackozták.

[szerkesztés] Híres emberek

A Dániel család sok neves tagja származik innen:
- Dániel István (1684-1774), író ős műfordító,
- Dániel Polixénia (1720-1775) író,
- Dániel Gábor (1824–1903) az agyagfalvi székely népgyűlés résztvevője, Udvarhely főkirálybírája és főispánja, Az Unitárius Egyház főgondnoka, a Magyar Történelmi-, Genealógiai és Heraldikai Társulat tagja,
Itt született 1886-ban Adorján Jenő nyelvtanár, műfordító.
Itt született 1931-ben Borbáth Károly történész.