Wagner Nándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Wagner Nándor (Nagyvárad, 1922. október 7. – Moka, Japán, 1997. november 15.) szobrász, festő
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életút
[szerkesztés] Magyarország
- Nagyváradon jár iskolába, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanul.
- 1950. Budapestre költözik.
- 1951-1952. Elkészíti Corpus Hungaricum szobrát, melyet egy, a Rózsadombra tervezett gömb-kápolnába képzelt el.
- 1952. Megbízást kap a székesfehérvári Regionális Múzeum felállítására.
- 1954. Az Országos Képzőművészeti Kiállításon kiállítják József Attila-szobrát, mely rövid idő után "süllyesztőbe" kerül.
- 1956. Beválasztják a Képzőművészek Szövetsége Forradalmi Bizottságába. A forradalom leverése után elhagyja az országot, itthonmaradt műveit barátai, tanítványai a székesfehérvári István Király Múzeum raktárába menekítik.
[szerkesztés] Svédország
- 1957. Letelepszik, felveszi a svéd állampolgárságot.
- Rajzot tanít a lundi egyetemen. Új technológiákat dolgoz ki acélból készült szobrok zsugorodási problémáira, ötvözte a papírvésés és a festészet technikáját, valamint kifejleszt egy, a fényenergia újszerű felhasználásán alapuló lámpatípust.
- Svédországi munkásságát őrzi nyolc köztéri szobor, valamint a Menekülés Egyiptomba c. grafika, melynek lenyomatai bevételéből egy gyülekezeti otthon megvásárlását támogatták.
[szerkesztés] Japán
- 1967. Feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésznővel Japánba költözik, felveszi az állampolgárságot.
- "Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban." (Wagner Nándor)
- Megalkotja Selyem Út-sorozatát, melynek jövedelméből megalapítja a Tao Intézetet, fiatal művészek támogatása céljából.
- Narita repülőterén felállítják Utazók Védőszentje szobrát.
- Wagner Nándor talán legismertebb műve a Filozófiai Kert, a világvallások reprezentánsaival. A szoborcsoport tagjai: Ábrahám, Ekhnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bodhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán.
- 1997. november 15. Wagner Nándor meghal Japánban, Moka városában. Sírja fölött a Reinkarnáció szobra áll, melyet még Svédországban készített, onnan vitette át Japánba.
[szerkesztés] Magyarország
- 1999. október 6. Csaknem 50 év után állítják fel Corpus Hungaricum művét Székesfehérvárott az evangélikus templom melletti téren.
- 2001. október 18. A Filozófiai Kert szülőhazájába érkezik. Wagner Nándor halála előtt a szoborcsoportot Budapestnek ajándékozta, ahol azt a Gellért-hegyen állították fel, "Egymás jobb megértéséért" felirattal a talapzatán. Alkotója szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. Ezért is került Európa szívébe, Közép-Európába: "Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között." Lásd: [1], [2]
- A szoborcsoportot 2006. október 16-ról 17-re virradó éjszaka megrongálták, szétfűrészelték...
- 2005. május 1-jén, több mint fél évszázad után állították fel József Attila-szobrát szülővárosában, Nagyváradon.
[szerkesztés] Irodalom
- Wehner Tibor: Wagner Nándor – A Filozófus Szobrász. Holnap Kiadó, 2006. p232
- Művek és idézetek. In: Országépítő 2002/2.sz. melléklete
- Makk István: A Filozófia Kertje a Gellért-hegyen. In: Országépítő 2001/4.sz.