Árpádsáv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

	Ezen szócikk semlegessége vitatott.
	A vita részleteihez lásd a vitalapot.

Az „árpádsávok” a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlóként először az 1270-es években fordulnak elő bizonyíthatóan.^[1] A motívum, amely az Árpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó család címerében, később a magyar címer részévé vált. Leghírhedtebb modern kori változata a Nyilaskeresztes Párt zászlajában és karszalagjában volt látható.

Az úgynevezett árpádsávok több település zászlajában is jelen vannak; a települések zászlóiban a sávok száma változó. Az árpádsávos szimbólum több állami – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme (pl. a Nemzetbiztonsági Hivatalénak).^[2] Az Árpád-család, illetve II. Rákóczi Ferenc lovasságának sávos, álló téglalap alakú zászlói az egyes protokolláris eseményekben szereplő magyar történelmi zászlósor tagjai. E történelmi lobogókat csak a köznyelv ^[3] nevezi „árpádsávos zászlónak”, ugyanezzel a kifejezéssel jelölve azt a rendszerváltás után a radikális jobboldal szimbólumaként felbukkant ^[4], fekvő alakú, nyolcsávos zászlót is, melynek használatáról, jelentéséről heves viták folynak.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Árpádsávos zászlók 2.1 Középkor 2.2 Rákóczi lovassági zászlaja 2.3 A nyilasok zászlaja 2.4 A Kádár-korszakban 2.5 A rendszerváltás után 2.6 Viták a tüntetéseken használt zászlóról 3 Lásd még 4 Források, jegyzetek 5 Egyéb

[szerkesztés] Története

Az „árpádsáv” elnevezés az Árpád-ház 18. században megalkotott fogalmán alapul. Sem magához Árpád fejedelemhez, sem az Imre király korát megelőző Árpád-háziakhoz nem kötődik a vörös-ezüst sávos mező motívuma. Az árpádsávok a legelterjedtebb történettudományi feltevés szerint ibériai mintát követnek: eszerint Imre király (1196-1204) aragóniai feleségének függőleges osztású vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként választotta a vízszintes vörös-ezüst sávokat.

A vörös-ezüst sávozott pajzsmező először az ő egyik 1202. évi oklevelének arany függőpecsétjén (bulláján), a hátlapon szerepel. A vágásokban hét lépő oroszlán, középen pedig egy-egy apró pajzs is van. Hétszer vágott pajzs látható hét oroszlánnal II. András király aranypecsétjén (bulláján) és az 1220-as években használt kettős viaszpecsétjén is. Utolsó, 1235. évi kettőspecsétje is hétszer vágott, kilenc oroszlánnal. A sávozott címer II. András halála után és az Árpád-kor vége felé mint uralkodói jelkép háttérbe szorult. Egyre inkább a királyi családhoz tartozó, de nem uralkodó hercegek pecsétjein, zászlain fordult elő.

A vágásos címer a 13. században csak rövid ideig volt használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. „A 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere - szemben a királyi hatalmat jelképező kettőskereszttel. 1235 után a pecsétjükön, zászlajukon sávozott mezőt szerepeltető királyi hercegek, ha trónra léptek, addigi címerüket felcserélték a kettőskeresztessel.”^[5]

Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-házbeli királyok a jogfolytonosság és a - leányági - Árpád-házi örökösödés hangsúlyozására hasított címerpajzson egyesítették liliomos jelképüket a sávossal.

A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott). Egészen a XIX. század végéig nem volt szabványosítva, akkor döntöttek a heraldikusok a vörössel kezdődő, vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező mellett. ^[6] Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegórikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi.

[szerkesztés] Árpádsávos zászlók

[szerkesztés] Középkor

Először az 1270-es évekből, V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepeltek az árpádsávok.^[1] A Képes Krónikában és később is a klasszikus középkori álló téglalap (banner) formában, illetve farkincával ábrázolták a zászlót.

Szent István első király (uralk. 1000-1038) pénzein föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy vízszintesen sávozott zászló található, nincs azonban bizonyíték arra, hogy „árpádsávos” lenne. A Képes Krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is vörös-fehér sávozás látható, a krónika azonban jóval később, a XIV. század közepén készült. ^[7] Az iniciálékban Szent István és III. Béla látható az árpádsávokkal.

[szerkesztés] Rákóczi lovassági zászlaja

II. Rákóczi Ferenc lovassági zászlajaként jelent meg ismét az árpádsávos zászlók egyik változata. Az álló téglalap alakú zászlón 7 vízszintes sáv volt, 4 vörös és 3 fehér, a vörös mezőkben a „Iustam causam Deus non derelinquet” (Isten az igaz ügyet nem hagyja el) felirattal. Ez a zászló is tagja a magyar történelmi zászlósornak.^[8]

[szerkesztés] A nyilasok zászlaja

Rákóczi kora után a címeren kívül az árpádsávokat a Nyilaskeresztes Párt használta először a második világháború alatt. Több változatot követően rendszeresítették az 1939-ben megtervezett lobogót ^[9], melynek a zászlórúd felőli végén volt a vörös alapon fehér négyszögben elhelyezett nyilaskereszt, a zászló kétharmad részén pedig az árpádsáv, amely öt vörös és négy fehér sávból állt. Ugyanígy sávozott karszalagjuknak a közepén volt elhelyezve a „H” betűvel ékesített zöld nyilaskereszt.

A sávok jelentése: „az új típusú árpádsáv a mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehér sáv)”.^[1]

A Nyilaskeresztes Párt tervei között szerepelt a nemzeti trikolór mellé kiteendő árpádsávos „régi magyar nemzeti zászló” rendszeresítése, de erre már nem került sor.^[10]

A Hungarista Mozgalom itt ismertetett jelképe önkényuralmi jelképnek minősül Magyarországon, mivel nyilaskeresztet tartalmaz.

[szerkesztés] A Kádár-korszakban

A Magyar Posta 1981-ben a történelmi zászlókról kiadott bélyegsorozat első tagjaként az Árpád-háziak zászlaját ábrázoló, 40 filléres címletű bélyeget jelentette meg.

1985. április 4-én, a Magyarország felszabadításának 40. évfordulója alkalmából rendezett díszszemlén az erre az alkalomra elkészíttetett történelmi zászlósorban ott volt az Árpád-házi királyok családi zászlaja is. ^[3]

[szerkesztés] A rendszerváltás után

Az 1990-es évektől kezdve bukkant fel egy - olykor a Turul-motívummal is gazdagított - vízszintesen sávozott, felváltva 4 piros és 4 fehér (vörös/ezüst), azonos szélességű sávból álló, fekvő téglalap alakú változat. Első ismert nyilvános előfordulása 1991-ben, a tatabányai Turul-szobor újraavatásán volt, ahol az ünnepségtől távol tartott bőrfejűek lengették, majd 1992. október 23-án, a Kossuth téren zajló megemlékezésen bukkant fel ^[4], ahol Göncz Árpád akkori államfő a zajongó rendzavarók miatt nem mondta el beszédét. ^[11]

E zászló(ka)t eleinte radikális jobboldali és szélsőjobboldali csoportosulások használták. A kilencvenes évek elején neonáci (a Szabó Albert vezette Magyar Népjóléti Szövetség – MNSZ és a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal - MNA) és posztnyilas szervezetek (a Bácsfi Diána-féle Magyar Jövő Csoport, illetve a Vér és Becsület Kulturális Egyesület - VBKE) alkalmazták jelképként az árpádsávot. A zászló rendszeresen feltűnt a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) rendezvényein, nagygyűlésein. ^[12] 2002-től, a MIÉP parlamentből való kiszorulása után, a polgári körös tömegrendezvények rendszeressé válásától a legnagyobb jobboldali párt, a Fidesz támogatói között is terjedni kezdett a használata. Jelenleg is minden nagyobb jobboldali rendezvényen megtalálható. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a tüntetéseken használt zászló „egy önkényuralmi jelképtől megszabadított történelmi zászló”.^[13]

A 2005-ben bírósági döntéssel feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesület által szervezett „Becsület napja” rendezvényein is árpádsávos zászlókat használnak,^[14] melyeken 4 vörös és 3 fehér csík van. A német és magyar csapatoknak a budai várból 1945. február 11-én kezdődött kitörési kísérletére emlékező rendezvényeken többségükben magyar és külföldi neonácik képviseltetik magukat.^[15]

A rendőrség arra hivatkozva, hogy tiltott önkényuralmi jelkép, több tüntetésen elkobozta a zászlókat, amelyeket később vissza kellett szolgáltatnia ^[16], mivel bebizonyosodott, hogy a használata nem tiltott.

[szerkesztés] Viták a tüntetéseken használt zászlóról

A parlamenti pártok a Fidesz-KDNP kivételével elutasítják a tüntetéseken látható árpádsávos zászló használatát, MSZP-s politikusok a betiltását is felvetették. ^[17] Zászlószakértők abban egyetértenek, hogy ez a változat sem az Árpád-család, sem a nyilasok zászlajával nem azonos. Van köztük, aki úgy véli, „a többség a Magyarország nagysága utáni nosztalgiából tüntet ilyen zászlóval”^[18], más szerint a jelenleg rendezvényeken használt zászló pusztán „egy szélsőjobboldali csoportosulásnak a jelképe”.^[6]

Baloldali, liberális politikusok, történészek gyakran érvelnek azzal, hogy ez az árpádsávos zászló a nyilaskeresztes mozgalom jelképévé vált, s sokakban idézi fel a nyilas vészkorszak emlékeit. ^[19] Gerő András történész szerint „baj van az árpádsávos zászlóval, mert 1848-ban a 21-es törvénycikk rendelkezett arról, hogy a magyar nemzeti lobogó színe piros-fehér-zöld legyen [...] A piros-fehér-zöldhöz képest ellenkultúrát kívánt megjeleníteni a szélsőjobb a múlt század közepén. A nyilasok pedig az árpádsávos zászlót nyilaskereszttel egészítették ki”; Ungváry Krisztián történész szerint „Az árpádsávos zászlók alatt ebben az országban ocsmányságok történtek, normális párt nem használja és nem tűri meg”. ^[13]

Akadnak ezzel ellentétben, akik úgy gondolják, hogy mindezen vélemények a történeti tényeket mellőző, belpolitikai indíttatású vita részei; egy „törpe kisebbség” támadásai a magyar történelmi múlt ellen^[20][21], illetve hogy az árpádsáv-vita „a kormányfő elkeseredett és önveszélyes” közbeszéd-tematizációs kísérlete.^[22]. Orbán Éva szerint "A vita olyan zászlóról folyik [ti. a nyilaskereszttel ellátott árpádsávos zászló], ami nincs”, mivel nem az árpádsávos zászlóra tettek nyilaskeresztet, hanem a nyilaskeresztes zászlóra árpádsávot. ^[23] 2006. december 11-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöksége a párt hivatalos színévé választotta a piros-fehér sávokat és országszerte demonstrációkat szervezett, továbbá honlapot indított „a zászlóval kapcsolatos felvilágosítás céljából”.^[24][25]. A Jobbik képviselői többször is kifejtették: az árpádsávos zászló véleményük szerint sohasem volt nyilas szimbólum, de ha lett volna is, szélsőséges mozgalmak általi kisajátítása nem indokolja nemzeti szimbólumként való használatának elhagyását.

[szerkesztés] Lásd még

• Magyar történelmi zászlósor
• Magyarország címere

[szerkesztés] Források, jegyzetek

1. ^ ^{1,0 1,1 1,2} Szegő Iván Miklós: Mit jelent az árpádsávos zászlón a piros és fehér szín? National Geographic, 2005. november 15.
2. ^ Nemzetbiztonsági Hivatal
3. ^ ^{3,0 3,1} Zászlópark, HVG, 2007/14.
4. ^ ^{4,0 4,1} Sávszámháború, HVG, 2007/14.
5. ^ Bertényi Iván: Államcímerünk kialakulása, História 2003/02.
6. ^ ^{6,0 6,1} Árpád sávos zászló – Tiltott jelkép vagy történelmi szimbólum? Beszélgetés Cs. Kottra Györgyivel, a Hadtörténeti Múzeum főmuzeológusával (MTV magazin, 2006. december 5.)
7. ^ A Képes Krónika visszamenőleges ábrázolásainak pontatlanságát mutatja a Turul-motívum megjelenítése is. „A pajzsra és zászlóra festett jelek, ábrák a XII. sz. elején állandósulnak. Még a címerek előképei sem jelennek meg a XI. sz. utolsó harmada előtt. Magyarországon királyi (állami) címerről csak 1202 után beszélhetünk. Így az Árpádok eredetmondájában szereplő turulmadár még nem jelenhetett meg címerállatként, ellentétben a Képes Krónikában ábrázolttal.” (A magyar címer története)
8. ^ Történelmi zászlók
9. ^ Kétszínű lobogó, HVG, 2007/14.
10. ^ Dömötörfi Tibor: A magyar címer és zászló útja, História, 2003/05-06
11. ^ A zászlót lengető fiatalembert bemutató felvétel miatt vádolta meg hamisítással a Hét című akkori MTV-műsor munkatársa, Császár Attila az Esti egyenleget. Ennek következtében függesztették fel Bánó Andrást, a műsor főszerkesztőjét és néhány munkatársát, majd szüntették meg a hírműsort a Magyar Televízióban. Az Egyenleg munkatársait a bíróságok az éveken át tartó pereskedések során minden szinten felmentették, a televíziót pedig helyreigazításra kötelezték, ez azonban nem történt meg.
12. ^ Célkeresztben az Árpád-sáv Falanx.hu.
13. ^ ^{13,0 13,1} Orbánnál mégsem egy a zászló
14. ^ Bakancsosok és civilek – az index.hu képgalériája a 2007. február 10-i „Becsület napja” rendezvényről
15. ^ A „Becsület napja” ezer bőrfejűvel a Hősök terén, NOL, 2007. február 10.
16. ^ Rendőri retorzió az árpádsávos zászlóért, Hunhír.hu, 2005. június 30.
17. ^ [tt_news=101506 Árpád-sáv - Tűrni, tiltani vagy tisztelni?]
18. ^ Balogh László zászló-szakértő, Miről beszélnek az árpádsávos zászlók?, Vasárnapi Hírek, 2006. október 15.
19. ^ Gyűlöletet és tradíciót jelent az árpádsávos zászló, index.hu, 2006. november 2.
20. ^ Orbán Éva, nyug. történelemtanárnő, közíró: „Sajnos van egy törpe kisebbség, akiket kimondottan bánt a magyar történelmi múlt, annak hagyományai és jelképei. Hol a Szent Koronával, hol a Turullal, hol az Árpádsávos zászlóval van bajuk.” Orbán Éva: Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk, Technika Alapítvány, 2007, ISBN 9789630618786
21. ^ Deutsch-Für Tamás: Ne nyeljük le; Heti válasz, VII./13.
22. ^ Németh György: Antiszemitizmus - avagy a nemzet színei. Heti Ökopol, 2007/03/08.
23. ^ „Lehet, hogy tervezték egy ilyen kialakítását - nem tudhatjuk - de sohasem használták. ... Nem ez alatt a zászló alatt történtek ezek a szörnyűségek. ... Az árpádsávos zászlóból nem kell kivágni semmit, mert nem is volt benne semmi.” Orbán Éva felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyilasok nem az árpádsávos zászlót használták zászlajuk alapjaként, hanem a szocializmust jelképező vörös zászlót.Szépkorúak klubja; beszélgetés Orbán Évával, MKR; 2007. 03. 29; 13:34.
24. ^ Az árpádsáv lett a Jobbik színe, kuruc.info, 2006. december 12.
25. ^ Az Árpád-sávos zászlóért demonstrált a Jobbik, MNO, 2007. 03. 31.

[szerkesztés] Egyéb

• Vita (Ungváry Rudolf író és Fazekas Árpád Fidesz-küldött, aki a párt kongresszusán felmutatta az árpádsávos zászlót), ATV, 2006. december 4.
• Az árpádsávos lobogó Szabad Újság (Felvidéki magyar hetilap)
• Árpádsávos.hu – a Jobbik Magyarországért Mozgalom lapja az árpádsávos zászlóról