Ősagárd

Ősagárd (szlovákul: Agárd) Nógrád megye délnyugati részén található a Naszály hegy lábánál. A Cserhát dombjai által elrejtett kistelepülés. Budapesttől való távolsága 57 Km. A falu a rétsági kistérségben található.

Tartalomjegyzék

1 Nevének eredete
2 Elhelyezkedés
- 2.1 Szomszédos települések
3 Története
- 3.1 Az evangélikus egyházközség
4 Látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nevének eredete

A középkorban a királyi vadászatokon alkalmazott agarakat itt tenyésztették, az ős jelzőt 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen.

[szerkesztés] Elhelyezkedés

A település megközelíthető a 2-es sz. főútról Nőtincsen keresztül, vasúti közlekedés nincs. A falu Nyugat-Nógrádban található, a Naszály hegy lábánál. A terület arculatát a Naszály és a Cserhát dombjai határozzák meg.

[szerkesztés] Szomszédos települések

[szerkesztés] Története

Ősidőktől lakott telepüés,a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak. A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.

[szerkesztés] Az evangélikus egyházközség

A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége a török hódoltság után Gömör és Hont vármegyékből érkező evangélikus vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első hiteles adata 1735-ből maradt ránk. Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József Türelmi Rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona. A templomba belépő a mennyezeten az „Old le a te saruidat, mert a hely,amelyen állasz,szent föld.” bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve imádkozó Krisztust ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az orgonának a fémsípjait hadicélokra áldozták 1914-ben. Új orgonát az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky Aladár lelkész bíztatására. Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van. Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 312 kg-os, 1835-ből való. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten 1835.” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második világháború idején szintén,hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet 1928-ban. A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther Wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház.” A harangon a magyar címer ékeskedik.

[szerkesztés] Látnivalók

Evangélikus templom: Barokk stílusban épült 1785-ben, később átépítették. Tornyot 1824-ben kapott.

Zsömle barlang: a Násznép barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle barlang, ami egy kb. 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett.

Násznép barlang: A néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba. Régebben Sárkánylyuk barlangként is szerepelt. A Naszály meredek, észak-keleti oldalában található. Hatvan méter hosszú, négykupolás barlangtermében, 1912-ben ásatásokat végeztek, mert több környéken talált őskori edénylelet arra utalt, hogy a barlang egykoron ősember lakóhelyéül szolgált, azonban emberi leleteket, eszközöket nem találtak.

A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik. A Nógrád Megyei Ősagárd község a Naszály hegy lábánál elterülő Cserháti fennsíkon fekszik. Agárd néven már 1424-ben is létezett, hiszen a feljegyzések őrzik, hogy Borbála, Zsigmond király neje kapta adományul. Mivel hazánkban több Agárd község is létezik, így megkülönböztetésül az Ősagárd nevet kapta 1906-ban.