Rétsági kistérség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rétsági kistérség: kistérség Nógrád megyében, központja: Rétság.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Települései
Lakosság: <500 fő , 500-1000 fő , >1000 fő
[szerkesztés] Demográfia
A térségben a megye, ill. az ország nagyrészéhez hasonlóan népességfogyás tapasztalható. A lakosság maximális száma kb. 28000 fő volt az 1980-as években, azóta folyamatosan csökken. A térségben 3 nagyobb létszámú kisebbség található: németek, szlovákok, romák.
Rétság központi szerepe, csak az elmúlt évszázad második felében erősödött meg, ennek egyik oka a volt laktanya létrejötte. Népességbeli fölényét is ekkor érte el a település. Jelenleg Rétság a legnépesebb, azonban alig előzi meg Diósjenőt, vagy Nagyoroszit.
A kistérség többi 24 települése egyenletesen helyezkedik el a területen belül, mint látható, a települések lakossága nagyrészt 1000 fő alatti, 5 község lakossága az 500 főt sem éri el.
Az alapfokú iskolázottság terén a térség nem marad el az országos átlagtól , azonban a felsőfokú végzettségek terén nagy elmaradás tapasztalható. Ez magyarázható a helyben nem megoldott képzésekkel.
| Népesség | 1980 | 1985 | 1990 | 1995 | 2000 | 2003 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Lakónépesség (fő) | 26988 | 26192 | 25397 | 25787 | 25655 | 25892 |
| 0-19 évesek (fő) | 7710 | 7239 | 6876 | 6714 | 6032 | 5798 |
| 20-39 évesek (fő) | 8059 | 7674 | 7388 | 7322 | 7211 | 7379 |
| 40-59 évesek (fő) | 6824 | 6627 | 6405 | 6747 | 7142 | 7247 |
| +60 évesek (fő) | 4395 | 4652 | 4728 | 5004 | 5270 | 5474 |
[szerkesztés] Fekvése
A kistérség Pest megyével határos Nógrád megye nyugati részén található, területe 435 km 2. A kistérség 25 településből áll, a lakosság a 2001-es adatok szerint 25.508 fő. Névadó települése a Nógrádi-medence központja: Rétság. A térség viszonylag ritkán lakott, a települések szétszórtan helyezkednek el, a falvak lakossága nagyrészt 1000 fő alatti. A területen áthalad a 2-es sz. (E77) -európai- főútvonal. A terület arculatát a Cserhát dombjai, a Naszály és a Börzsöny határozzák meg.
Szomszédos kistérségek:
[szerkesztés] Gazdaság
A mezőgazdaságban dolgozók aránya messze elmarad az országos átlagtól, ez magyarázható a kedvezőtlen földrajzi adottságokkal. Ezalól 3 telepölés képez kivételt Nőtincs, Felsőpetény és Szátok. A lakosság többi része nagyrészt az iparban dolgozik (nagyobb arányban, mint az ország egyéb területein.) A dolgozók nagyrésze ingázni kényszerül, mivel helyben kevés a munkalehetőség. A szolgáltató szektorban dolgozók aránya is rosszabb az országos átlagnál, egyes területeken a dolgozók 30%-át sem teszi ki.
[szerkesztés] Története
A térség évezredek óta lakott, ezt a területen talált régészeti leletek is bizonyítják, történelmi, építészeti, kulturális és néprajzi értékekben rendkívül gazdag. A falvakban számos helytörténeti kiállítás található, a térség a palóc, szlovák, sváb etnikum révén hagyományokban gazdag, napjainkban ezeket a hagyományokat próbálják feléleszteni. A változatos táj, a hegyek, tavak napjainkra fellendítették a turizmust. A területen az évszázadok során rengeteg háború játszódott, többször szinte teljesen elnéptelenedett, de mindig újra és újra benépesült. A térség gazdaságát mindig meghatározta a főváros és Szlovákia közelsége.
[szerkesztés] Nevezetességei
A térségben több faluban helytörténeti kiállítás található, a megyének nevet adó Nógrádi vár is itt áll. A változatos táj rengeteg kirándulási lehetőséget kínál a Börzsöny hegység, a Cserhát és Naszály hegy révén. A Nőtincsi-, Bánki-, Kétbodonyi- és Diósjenői-tavak is számos kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Táblázat forrása:nepinfo.hu
Based on work by Newbog,