A Német-római Birodalom körzetei
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A körzet (németül Reichskreis, többes számban Reichskreise) a Német-római Birodalom először 1500-ban létrehozott alapegysége volt, amelyben több államot vontak össze a közös védekezés és a birodalmi adószedés megszervezése céljából. a körzet egyben a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) alapegysége is volt.
Minden körzetnek volt egy saját gyűlése, a Kreistag, amelynek nem minden tagja volt automatikusan a Reichstagnak is tagja.
[szerkesztés] Megalakulásuk lépcsői
Az első körben a Birodalmi Reform hat körzetet hozott létre 1500-ban. Ezek:
- Bajor Körzet
- Sváb Körzet
- Felső-rajnai Körzet
- Alsó-Rajna és vesztfáliai Körzet
- Frankóniai Körzet
- Alsó-szászországi Körzet
1512-ben négy további körzetet alapítottak:
Ez a tíz körzet nagyjából változatlanul fennmaradt egészen az 1790-es évekig, amikor a francia forradalom háborúi jelentős átrendeződésekhez vezettek Európa térképén.
[szerkesztés] A körzeteken kívüli államok
Sok államot nem soroltak be egyetlen körzetbe sem. Ezek:
- A bohémiai korona földjei (Bohémia, Morávia, Szilézia, Alsó-Lausitz, Felső-Lausitz)
- A Svájci Konföderáció területei, amelyek formálisan ugyan a Birodalomhoz tartoztak, valójában azonban kvázi függetlenek voltak
- Észak-Itália területei, amelyek valójában függetlenek voltak
- Sok apró állam, mint például Montbéliard (Mömpelgard) megye vagy Schmalkalden
| A Német-római Birodalom körzetei |
|---|
| Alsó-Rajna és vesztfáliai Körzet · Alsó-szászországi Körzet · Ausztriai Körzet · Bajor Körzet · Burgundiai Körzet · Felső-rajnai Körzet · Felső-szászországi Körzet · Frankóniai Körzet · Rajna-vidéki Körzet · Sváb Körzet |
Based on work by