Agyag

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Agyag.

Az agyag igen elterjedt kőzetféleség, finomszemcsés összetevőkből áll. Azon szedimenteket (üledékes kőzeteket) sorolják ide, melyek szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t. Egyes államokban ezt a méretet 0,039 mm-ben határozzák meg. Az agyagásványokon (kaolinit, montmorillonit, filoszilikátok) kívül tartalmaznak kvarcszemcséket, szerves szennyeződéseket, meszes vagy kovasavas kötőanyagokat. Egyes fajtái (így a bentonit) nagy mennyiségű vizet képesek felvenni a kristélyrácsok és a mikronméretű szemcsék közé, melyet molekulárisan, finom kapillárisokan megkötnek. A szemcsemérethatárt azért szabták meg 0,02 mm-ben, mert az így kialakult hézagok bakteriálisan már nem járhatók át. A finomszemcsés tömeg szemcsefelszíne rendkívül nagy, a szemcseeloszlás és a szemcsealak függvényében több m²/pond mértékű lehet.

[szerkesztés] Az agyag keletkezése

Magmás kőzetek földpátjainak bomlása során alakulnak ki az agyagásványok, melyek mállási helyükön vagy víz álltal elszállítva, legtöbbször tengeri üledék formájában alakulnak ki. A finom szemcsék leülepedése megtörténhet mocsarakban, tavakban és folyómedrekben is.

[szerkesztés] Az agyag tulajdonságai

A meghatározó finomszemcsék tömege molekulárisan képes megkötni a vizet és azt nehezen adja le. Ennek köszönhetően kiváló vízzáró rétegeket alkot. Termőföldként kötött talajként viselkedik. Térfogatváltoztató anyag a víztartalom függvényében, ami az építésföldtani tervezésnél bír nagy jelentőséggel. Képlékenysége alapján megkülönböztetnek könnyen sodorható sovány, és nagyobb ellenállású kövér agyagokat. Vizben nem áznak szét, mint a szemcseméretben közel álló iszapok. Vízzáró képességükből adódóan áteresztő képességük rendkívül alacsony. Vízzel összegyúrva jól alakítható, de alaktartó.

[szerkesztés] Az agyag fajtái és felhasználása

[szerkesztés] Finom kerámiai alapanyag

Nagy tisztaságú, főként kaolint tartalmazó egyenletes szemcseméretű. Vízzel kezelve könnyen megmunkálható a kiszáradás során formázott alakját jól megtartja. Kiégetve fehér színű, többnyire áttetszó porcelán-alapanyag.

[szerkesztés] Fazekas alapanyag

Szennyezések miatt elszíneződött sárgás, enyhén vöröses, ritkábban szürkés agyagféleség. Alakítható, alaktartó. Kiégetve vöröses árnyalatú, díszíthető kiégetés előtt és után is utánégetéssel. A korai kultúrák különböző tárolóedények készítésére használták. Különböző kerámiák készítésére ma is használják.

[szerkesztés] Tégla és cserépipari alapanyag

Több szennyezőanyagot tartalmaz. Szervesanyag-tartalma miatt sokszor szürkés árnyalatú, de kiégetve vöröses árnyalatúvá válik. Utólagosan mázasítható, festhető. Meszes kötőanyagtartalom esetén kiégetés után is fehéres, sárgás elszíneződésű.

[szerkesztés] Építőanyag

Földművek, gátak és védművek építésénél nagyobb szennyezettség is megengedhető. Nagytömegű alkalmazásban használatos.

[szerkesztés] Szigetelő agyagok

Utólagosan falazatok és egyéb építési szerkezetek mögötti injektálásra a bentonit-féleségeket alkalmazzák. A budapesti metróalagút építésénél is általánosan alkalmazták. Kis mennyiségben betonadalékanyagként a cementszemcsék közötti porozitás kitöltésére, a vízzáróság fokozására.

[szerkesztés] Ipari felhaszálásban

Az egynemű, egyenletes tulajdonságú bentonit-jellegű alapanyag használatos. Öntvényformázásoknál homokkeverékekben alkalmazzák. Finom örleményként mélyfúrások iszapöblítésénel használatos, ahol fontos az állagmegtartó (tixotróp) tulajdonság, a kenőképesség (súrlódáscsökkentés), a hűtőképesség, a viszkózusság.

[szerkesztés] Tűzálló agyagok

A tartósan magas 1550 °C feletti hőmérsékleten is alaktarók, rossz hővezetők, igy jó hőtároló tulajdonságú samott alapanyagok.

[szerkesztés] Magas szervesanyag-tartalmúak

Az olajpala-féleségek sorolhatók ide, köztük az alginit.

[szerkesztés] Humán alkalmazás

Magas kovasav kötőanyagú agyagok, jellemzően hévízes források környezetében hidrotermásan képződő agyagok gyógyhatású iszap és krémpakolásként alkalmazva. (A korai Egyiptomban a Nílus agyaghordalékát, mely kolloid méretű szemcsékben is gazdag, gyógyászati célokra már alkalmazták. Az „iszap” elnevezés a ma használatos alak megkülönböztetés szerint kolloidtartalmú (lebegő finomszemcsés) agyagféleség.)

[szerkesztés] Élelmiszer-kezelésben

A finom szemcseméretből adódó abszorpciós képességet kihasználva folyadékok derítőanyagául bentonit-féleségekket alkalmaznak. (Pl. a bor „tükrösítésére”)

[szerkesztés] Papírgyártásban

A finom fehér agyagőrlemények alkalmazása a rostos papirok kitöltőanyagaként.

[szerkesztés] Festékgyártásban

A természetes színező- és töltőanyagként vörös festékföld, okkersárga-agyag, barnaagyag, budaiföld formájában.

[szerkesztés] Talajjvító agyagok

A magas meszes kötőanyag-tartalom esetén homok és vizmegkötő finomszemcséjű fajták alkalmazásával.

[szerkesztés] Előfordulásai

Az agyagféleségek a föld leggyakoribb felszinközeli kőzetelőfordulásai, egyben a történelem legkorábban bányászat alá vont kőzete. Nemesebb formái gyakori Kínában, Japánban, Bulgáriában és Németország területén a kaolinok; az Egyesült Államok területén Wyoming államban "Fotr Benton"-ban ahonnan a bentonit a nevét kapta.

[szerkesztés] Agyagelőfordulások Magyarországon

Az ország minden területén, ahol tégla- vagy cserépgyárak települtek. Nemesebb agyagfajták elófordulásai: Mád, Komlóska, Szegilong, Istenmezeje, Nagytétény, Solymár, Romhány, a Velencei-hegység több pontja, Sárisáp.

[szerkesztés] Külső források

Sárosi-Soha-Kelemen: Bentonit az építőiparban. Múszaki Könyvkiadó. Bdapest. 1967.
Kézdi Árpád: Talajmechanika. Tankönyvkiadó. Budapest. 1969.
Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.

A Wikimedia Commons tartalmaz Agyag témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../a/g/y/Agyag.html"

Kategória: Kőzetek