Al-Kvárizmi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Abu Abdullah Mohamed bin Muza al-Khvárizmi (أبو عبد الله محمد بن موسى الخوارزمي arab nyelven) (780.?-845.?), perzsa tudós, matematikus.
A Kvarizm (ma Kiva) nevű városban született, Perzsia Koraszan provinciájában (ma Üzbegisztán). A neve annyit jelent: „kvarizmi ember”. Családja Bagdadba költözött, és 813 és 833 között itt alkotta legtöbb írását, melyek arab nyelven íródtak.
Kidolgozta a matematikai algoritmusok fogalmát (ami miatt néhányan a számítástechnika nagyapjának nevezik), és maga az algoritmus szó is nevének félrefordított latin változatából ered. Ezen túl azonban számos munkája foglalkozik az algebrával, trigonometriával, csillagászattal, földrajzzal és térképészettel. A lineáris és kvadratikus egyenletek esetében alkalmazott szisztematikus és logikus megközelítése adta meg az algebra alapjait, melynek neve a 830. év környékén készült „Hiszab al-dzsabr va al-mukhbala” (حساب الجبر و المقابلة arabul) című munkájából származik (a mű címében szereplő al-dzsabr szóból alakult ki az algebra kifejezés).
Legjelentősebb eredményei saját kutatómunkáját dicsérik, ám sokat tett a görögök, az indiaiak és más népek matematikai tudásának összehangolása terén is. Neki köszönhető a helyiértéken alapuló, a nullát is tartalmazó indiai számjelölési rendszer nagyszerűségének felismerése és elterjesztése.
Al-Kvárizmi rendszerezte és saját felfedezéseivel korrigálta Ptolemaiosz földrajzi kutatásait. Ő irányította egy, az akkor ismert világról készülő térkép munkálatait, 70 térképész közös alkotását. Munkássága latin fordításokon keresztül vált ismertté Európában, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a nyugati tudomány fejlődésében algebráról szóló könyve ismertette meg a kontinenssel ezt a tudományt, és az egyetemek alapvető tankönyve maradt egész a 16. századig. Mechanikai eszközökkel (óra, asztrolábium, napóra) is foglalkozott írásaiban.
Based on work by