Alumínium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

13 magnézium ← alumínium → szilícium B ↑ Al ↓ Ga periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	alumínium, Al, 13
Elemi sorozat	alumínium-csoport
Csoport, periódus, mező	13, 3, p
Megjelenés	ezüstös
Atomtömeg	26.981538(2) g/mol
Elektronszerkezet	[Ne] 3s2 3p1
Elektronok héjanként	2, 8, 3 x
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	2.70 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on	2375 g/cm³
Olvadáspont	933.47 K (660.32 °C, 1220.58 °F)
Forráspont	2792 K (2519 °C, 4566 °F)
Olvadáshő	10.71 kJ/mol
Párolgáshő	294.0 kJ/mol
Hőkapacitás	(25 °C) 24 200 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k at T/K 1482 1632 1817 2054 2364 2790
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapközéppontos
Oxidációs állapotok	3 (amfoter oxid)
Elektronegativitás	1.61 (Pauling-skála)
Ionizációs energia (részletek)	1.: 577.5 kJ/mol
	2.: 1816.7 kJ/mol
	3.: 2744.8 kJ/mol
Atomsugár	125 pm
Atomsugár (számított)	118 pm
Kovalens sugár	118 pm
Egyebek
Mágnesesség	paramágneses
Elektromos ellenállás	(20 °C) 26.50 nΩ·m
Hővezetőképesség	(300 K) 237 W/(m·K)
Hőtágulás	(25 °C) 23.1 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(r.t.) (rolled) 5000 m/s
Young modulusz	70 GPa
Nyírási modulusz	26 GPa
Bulk modulusz	76 GPa
Poisson arányszám	0.35
Mohs keménység	2.75
Vickers keménység	167 MPa
Brinell keménység	245 MPa
CAS szám	7429-90-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Alumínium izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 26Al mest. 7.17×105y β+ 1.17 26Mg ε - 26Mg γ 1.8086 - 27Al 100% Al stabil 14 neutronnal
Hivatkozások

Az alumínium a periódusos rendszer III. főcsoportjába tartozó, a legkönnyebb fémek közé sorolható kémiai elem, fém. Rendszáma 13. Ezüstös színű, levegő hatására a felszínén pillanatok alatt oxidréteg alakul ki, amely megvédi a fémet a további oxidációtól. Nem festi a lángot.

Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 2 Előfordulása, előállítása, vegyületei 3 Felhasználása 4 Élettani tulajdonságai 5 Óvintézkedések 6 Források

[szerkesztés] Jellemzői

Az alumínium puha, vágható, ezüstfehér, porrá törve szürke színü könnyűfém. A védő oxidréteg miatt passzív, tömény savak nem támadják meg. Amfoter jellegű, ebből következik, hogy lúgok és híg savak oldják aluminátok illetve alumínium-sók képződése közben. Az oxidréteg eltávolítása esetén reagál vízzel – alumínium-hidroxid (Al(OH)₃) keletkezik és hidrogéngáz szabadul föl – illetve oxigénnel, amikor is alumínium-oxid (Al₂O₃) keletkezik. A védőoxidréteget mesterségesen vastagítják az alumíniumból készült termékek gyártásakor. Az alumíniumból készült edényeket ne súroljuk, mert a védőréteg nélkül az alumínium a levegő oxigénjével és víztartalmával reakcióba lép. sűrűsége:2700 kg/m3, olvadáspontja: 660C Kristályrácsa lapközepes köbös, nem mágneszhető, szakítósziárdsága kicsi, rosszul önthető, sűrűnfolyós.

[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei

Elemi állapotban nem fordul elő. Fő összetevője az agyagoknak, timföldnek, bauxitnak, kriolitnak, alumino-szilikátoknak.

Régebben alumínium-klorid nátriumos redukciójával állították elő

de a nátrium drágasága miatt újabb módszert kellett találni. Manapság timföld olvadékelektrolízisével állítják elő:

Gyakoribb vegyületei:

Al2O3	alumínium-oxid, timföld
Al(OH)3	alumínium-hidroxid
Al2Br6	alumínium-bromid
AlCl3	alumínium-klorid
Al2(SO4)3	alumínium-szulfát
Al(NO3)3	alumínium-nitrát
AlPO3	alumínium-foszfát
Na3AlF6	kriolit

Fő ötvözői: Cu, Mg, Si járulékos ötvözői: Ni, Mn Ötvözetei: Dural ötvözetek (Al-Cu) Hidronálium ötvözetek (Al-Mg) Szilumin ötvözetek (Al-Si)

[szerkesztés] Felhasználása

• ötvözetek formájában repülők, autók gyártására
• csomagolóanyagként (alufólia)
• por alakban
  • redukálószerként fém-oxidok előállítására
  • fedőfestékként megfelelő kötőanyaghoz keverve
• elektromos huzalok gyártása

[szerkesztés] Élettani tulajdonságai

Oldott állapotban a fehérjéket irreverzibilisen kicsapja, ezáltal vérzéscsillapítóként használják például a timsót. KAl(SO₄)₂ * 12H₂O

[szerkesztés] Óvintézkedések

Megfelelő tárolás esetén nem reakcióképes, veszélytelen.

[szerkesztés] Források

• Kémiai kislexikon (Dr. Makkay Ferenc, Kriterion Könyvkiadó)
• Pallas lexikona (Révai testvérek Budapesten)