Ardennek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Ardennek egy kiterjedt erdős régió Belgiumban és Luxemburgban, de átnyúlik Franciaországba is. Legmagasabb pontja a belgiumi Botrange (694 m).
[szerkesztés] Földrajz
Az Arden-fasz-nek nagy részét sűrű erdők borítják. A hegyek átlagos magassága 350-500 m, de a Hautes Fagnes környékén, Belgium észak-keleti részé meghaladják 650 m magasságot is. A régió jellemzője a gyors folyású folyók által vájt völgyek, amelyek közül a Meuse a legfontosabb. Fontos városai Liege és Namur, mindkettő a Meuse völgyében. Az Ardennek viszonylag gyéren lakott.
Az Eifel-hegység keleten kapcsolódik az Ardennekhez és ugyanazon geológiai folyamat során alakultak ki. Ennek ellenére két külön egységre osztják.
[szerkesztés] Történelem
A régió neve a latin Arduenna Silva-ból jön. Ez volt a neve annak a hatalmas erdőségnek, amely a Sambre folyótól a Rajnáig terjedt. Az mai Ardennek ennél kisebb területet foglal.
Az Ardennek fontos stratégiai helyzete miatt az évszázadok során sok csata helyszíne volt. Korábban tartozott Franciaországhoz, Németországhoz, Hollandiához is. A 20. században az Ardennek alkalmatlannak mutatkozott nagymértékű katonai műveletekhez nehéz domborzata és keskeny kommunikációs vonalai miatt. Mégis, az I. és II. világháborúban a németek sikeresen hatoltak át rajta és támadták meg Franciaország kevésbé védett vidékeit.
[szerkesztés] Gazdaság
Az Ardennek egyenetlen földje komolyan akadályozza a mezőgazdaságot, de fában és ásványokban gazdag. Liege és Namur fontos ipari központ. Turisztikai központ.