Búcs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Búcs (szlovákul Búč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. 2001-ben 1243 lakosából 1164 magyar és 79 szlovák volt. Komáromtól 28 km-re északkeletre fekszik a Bátorkeszi-patak partján. A falu elsősorban szőlőtermesztéséről ismert.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Nevezetességei 3 Híres búcsiak 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A mai falu helyén a honfoglalás után valószínűleg Bulcsú vezér szállasterülete volt, a falu innen kapta nevét. Az egykori magyar szállásterület tényét a környező területek régészeti leletei is bizonyítják. A falut 1208-ban említik először, amikor birtokosa János esztergomi érsek a falut az esztergomi káptalannak adja. 1212-ben Bulchu néven említik. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Bulsou néven szerepel. A falu temploma már a 13. század elején állt. A mai faluház melletti dombon bencés kolostor volt egykor. 1311-ben a Csák Máté pártján álló Móricz bán fiai, Mihály és András a falut, mint az ellenséges esztergomi érsek birtokát feldúlták és felégették. Nem sokkal ezután azonban újjáépült. 1549-ben a falu a török hódoltság része lett, azonban a falu mind a káptalannak, mind a töröknek adózott. 1570-ben 20 házában 47 lakost számláltak. A reformáció terjedése következtében Búcs lakói is az új vallás hívei lettek. A török háborúk során a község többször is gazdát cserélt, míg végleg 1683-ban szabadult fel a török uralom alól. 1691-ben az első megyei tisztújító közgyűlés színhelye volt. 1755-ben 43 katolikus és 523 református lakosa volt. 1848-ig az esztergomi érsekséghez tartozott. 1910-ben 1584, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1945. január 6-március 28 között Búcs frontvonalba került és az állandó harcok közepette súlyos károkat szenvedett. Napjainkban gyorsan fejlődő falusi turizmusáról is nevezetes.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, tornya 1791-ben készült el. 1817-ben és 1911-ben bővítették és megújították.
• A katolikus hívek 1914-ben építették haranglábukat.
• Modern katolikus temploma a 2000-es években épült.
• A millenniumi emlékmű a faluház udvarán áll, 1899-ben emelték. Közelében Petőfi Sándor 1998-ban felavatott szobra áll.
• Bulcsú vezér lovasszobrát 1997-ben állították.
• A pincesor a Dunamocsra vezető út (melnyek jegenyesora védett) közelében található.
• A falunak 13 hektáros halastava is van.
• A falu déli peremén található a Búcsi-szikes védett terület.
• Esterházy János mellszobrát és a róla elnevezett emlékparkot 2005-ben adták át.

[szerkesztés] Híres búcsiak

• Katona Mihály geográfus 1803-tól haláláig (1822) itt volt lelkipásztor. A búcsi alapiskolát róla nevezték el.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyar nyelvű magánhonlap a településről
• Községinfó
• Búcs Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk

A Komáromi járás települései

Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové)