Bátorkeszi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bátorkeszi (szlovákul Bátorove Kosihy, 1948–1993 között Vojnice, azelőtt Bátorove Kesy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 2001-ben 3514 lakosából 2930 magyar és 548 szlovák volt. Közigazgatási területe 45,9 km². Miklósháza és Antalháza (Antonov sad) tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Komáromtól 27 km-re északkeletre fekszik. A 270 m-ig (Erdőhát) magasodó Bátorkeszi-dombság déli lábánál, a Bátorkeszi-patak partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Nevét a honfoglalás után itt letelepülő Keszi törzsről kapta. Azt, hogy már a 10. században magyar település volt itt a határában megtalált kalandozáskori temető bizonyítja. A falut írásos dokumentumban 1156-ban említik először villa Kesceu alakban. A 16. században a Báthoryak birtoka lett, innen nevének előtagja. A 17.-19. században a Pálffyak birtokolták. 1650-ben már református eklázsiája volt. 1783-ban vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett. A 19. században iparosodott, cukorgyár (1831), két szeszgyár, sör- és likőrgyár létesült. 1910-ben 3144 lakosából, 3116 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1935-ben kis olajütő is létesült. 1945 elején hat hétig megrekedt a front a faluban, mely súlyos károkat szenvedett. 1977-ben avatták fel a járás egyik legmodernebb kultúrházát. 1993-ban szlovák nevét népszavazás eredményeként Bátorove Kosihy-re változtatták.
[szerkesztés] Gazdasága
A szőlőtermesztéséről ismert falu 1949-ben alakult mezőgazdasági szövetkezete 2720 hektáron gazdálkodik (főként kukorica-, búza-, árpa- és repcetermesztéssel, sertés- és szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik) és 200 embernek ad munkát. A méhészkedésnek is hagyományai vannak Bátorkeszin. 1998 óta egy cipőüzem, 1993 óta kartondobozgyár is működik a faluban. Régi téglagyára 2002-ben megszűnt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Sarlós Boldogasszony-templomot Pálffy Miklós építette 1720–1728 között barokk stílusban. 1735-ben toronnyal, 1795-ben sekrestyével bővült, majd 1797-ben klasszicista stílusban átépítették. Mellette áll a Pálffyak 1827-ben emelt öntöttvas obeliszkje.
- A református templom 1785-ben épült, tornyát 1878-ban építették hozzá.
- A faluban 2005 óta évente megrendezik a Bátorkeszi borfesztivált.
- A Szenlászló és a Galambos pincesorok a leghíresebbek.
- A régi hengermalom épülete Bátorkeszi központjában áll.
- A falunak két (Pálffy-, Kobek-) kastélya is volt, de egyik sem maradt fenn. A 18. században épült barokk Pálffy-kastélyt az 1940-es évek végén bontották le.
- Emlékművet állítottak a két világháború áldozatainak, az 1848–49-es szabadságharcnak, valamint a Keszi nevű falvaknak.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Bátorkeszi István református lelkész (később Veszprém prédikátora), az 1676-ban kiszabadított gályarab prédikátorok egyike. 2006-ban domborművet állítottak emlékére.
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|
 |
|---|---|
|
Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové) |
|
Based on work by