Balassagyarmat

Az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medencében fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobbparti rész ma a Szlovákiához tartozó Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty).

[szerkesztés] Története

A Gyarmat törzs telephelye volt a honfoglalás után. Első írásos említése 1244-ből való.
Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki.
A középkorban a Balassa család birtokában volt, helyneve a XV. századtól ezt az időszakot tükrözi.
Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.
A törökök 1552-ben elfoglalták a várat. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett.
A lakosság visszatelepítése csak a XVII. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.
1790-től Nógrád megye székhelye.
Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Balassagyarmati Fegyház és Börtön) 1845-ben épült.
Trianon óta határváros.
1919-ben (január 29-én) kivívta a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést, amikor a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára.
1950 óta Salgótarján a megyeszékhely, ennek ellenére a Megyei Bíróság a városban található.

A Vármegyeházán Madách Imre aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között, majd Mikszáth Kálmán is itt volt hivatalnok 1871 és 1873 között.

[szerkesztés] Balassagyarmaton született

Josef Dobrovský (1753–1829) cseh nyelvtudós
Rózsavölgyi Márk (1789–1848) zeneszerző
Bérczy Károly (1821–1867) író
Jobbágy Károly (1921–1998) költő, műfordító
Markó Iván (1947–) koreográfus, táncművész
1911. október 16-án Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus.

[szerkesztés] Látnivalók

Balassagyarmat vázlatos térképe

Az egykori Vármegyeháza és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Palóc Múzeum és Palóc Ház (néprajzi gyűjtemény)
Csillagház (klasszicista, helytörténeti gyűjtemény)
Egykori Vármegyeháza (klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján épült 1832–1835 között)
Mikszáth Kálmán lakóháza
Római katolikus "Szentháromság" templom (barokk, 1740–1746 között épült)
Evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült)
Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt)