Bauxit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A bauxit egy heterogén kÅ‘zet. Vörös szÃnű, agyagföldbÅ‘l, 45-60% alumÃnium-oxid-ból (timföld, Al2O3), 18-22% vas-oxidból ( Fe2O3), 5-10% szilikátból (SiO2), alumÃnium-hidroxid-ból (Al(O H)3) valamint egyéb szennyezÅ‘désekbÅ‘l áll. Szemcsemérete 0 és 300nm között mozog. A timföldgyártás alapanyaga, amibÅ‘l alumÃniumot lehet kinyerni. Felhasználják továbbá vaskohászati kohóadalékként, valamint a kerámiagyártásban is, de a világ bauxittermelésének körülbelül 85%-a alumÃniumgyártásra fordÃtódik. A bauxittelepek trópusi-szubtrópusi éghajlati viszonyok között alakulnak ki. A bauxittelepeknek két fÅ‘ tÃpusa van:
- Lateritbauxit
- Karsztbauxit
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Az alumÃnium előállÃtása
A bauxitot elÅ‘ször tiszta timfölddé alakÃtják a Bayer-eljárással. Ennek lényege az, hogy magas hÅ‘mérsékleten NaOH-val oldják ki az alumÃnium-vegyületeket. A keletkezett alumÃnátlúgot ülepÃtéssel szétválasztják a fel nem oldott vörös iszaptól (a vas-oxid adja ezt a szÃnt). Ezután az oldatból hűtés útján kiválasztják az alumÃnium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csÅ‘kemencében timfölddé alakÃtják.
Ezután a timföldet elektrolÃzissel tiszta alumÃniummá redukálják. Ennek a folyamatnak a neve Hall-Heroult eljárás.
[szerkesztés] Története
1821-ben fedezte fel Pierre Berthier francia geológus Les Baux település közelében. Neve is innen ered. Mivel Franciaország bauxitbányái teljesen kimerültek, 1991-ben majdnem teljesen beszüntette bányászatát. Jelenleg a világ vezetÅ‘ bauxittermelÅ‘i Ausztrália, Guinea, és BrazÃlia. Az világ éves össztermelése kb. 140 000 000 tonna. Világpiaci ára 130-170 $/tonna.
[szerkesztés] A bauxit Magyarországon
Magyarországon karsztbauxit-telepek fordulnak elÅ‘. Hazánkban 1926-ban kezdték meg a bauxittermelést Gánton. Az elsÅ‘ bauxitkitermelÅ‘ vállalatok a 20-as években jelentek meg. A magyarországi bauxitbányászat kedvezÅ‘tlen adottságokkal bÃr. Az aránylag kis földrajzi területen talált elÅ‘fordulások geológiai, hidrogeológiai sajátosságai jelentÅ‘sen eltérnek egymástól. A hazai ásványvagyon minÅ‘sége - melyet az Al2O3 és SiO2 tartalom hányadosában szoktak kifejezni – közepes. 1962-ben létrejött a Magyar–Szovjet Timföld-AlumÃnium Egyezmény, ami jelentÅ‘sen elÅ‘segÃtette az alumÃniumtermelés fejlÅ‘dését. Országunk a 80-as években a világ 8. számú bauxittermelÅ‘je volt. A magyar bauxitbányászat visszafejlesztése 1989-ben kezdÅ‘dött. A hanyatlásban külsÅ‘ és belsÅ‘ okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság) egyaránt szerepet játszottak. Mára egyetlen bauxittermelÅ‘ vállalat maradt hazánkban, a Bakonyi Bauxitbánya Kft., amely a kis vállalatok összevonásával jött létre. 1996-ban privatizálták. Magyarországon a bauxittermelés éves mennyisége 6-700 ezer tonna körül van.