Berkenye (település)

Berkenyéről szóló írásokban feljegyezték, hogy 1717-ben a terület akkori birtokos, a váci püspök népesítette be németországból származó telepesekkel, ezek a telepesek Frankóniából jöttek. Lakóinak nagy része ma is német anyanyelvű. A település német neve: Berkina.

Házai magukon viselik a német betelülők stílusát. Az utóbbi évtizedekben Budapestről is többen vásároltak itt házat.

Sokáig egy község volt a szomszédos Nógráddal, 1990-ben vált ki belőle.

[szerkesztés] Málnatermelés

A község azon a vidéken fekszik, ahol hagyományosan fontos kenyérkereseti mód a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak és több európai országba exportálnak gyümölcsöt.

[szerkesztés] Önkéntes szövetkezet

1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet hoztak létre, 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, 2006-ra 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé nőtt. A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva.

[szerkesztés] Elborult kilátások

A málna termelői ára 1995 és 1998 közt csúcsokat ért el, egy kilogrammért 380 forintot is megadtak. Azóta azonban az ár folyamatosan csökkent, 2005-ben 230 forint volt. A helyiek arról panaszkodnak, hogy Ukrajna, Románia, Bulgária olcsó munkaereje és energia túl csábító a külföldi vásárlóknak, a magyar termelés pedig drasztikus csökkenést mutatott az elmúlt években, a viszonylag kis területen dolgozó málnatermelpk pedig kimaradnak a hazai földalapú és egyéb támogatásokból. "Miután egyre nehezebb talpon maradni, tavaly minden ötödik termelő felhagyott a málnával, a töveket kivágta, a földet befüvesítette vagy lucernát vetett bele. Ha nem lesz változás, öt év múlva nem lesz bogyósgyümölcs-termesztés Nyugat-Nógrádban" – mondta a Népszabadságnak 2006. július 1-jén Schmidt Józsefné, Berkenye polgármestere.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Római katolikus templom

A Nógrádi Főesperesség plébániái között Berkenyét 1629-ben említik először. A falu a török dúlás alatt teljesen elnéptelenedett, tönkrement, 1717-ben szervezik újjá a falut, németeket telepítenek le. Az 1700-as évek elején a községnek fatemploma volt. A ma is álló templomot 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök rendeletére építették. Szerkezete: egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Főhomlokzatán Migazzi címer található.