Blaise Pascal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A légköri nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett Pascal.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Általánosan a munkásságáról
Blaise Pascal 1623-ban született Clermont-Ferrand-ban, édesanyját hároméves korában elveszítette. Apja adófelügyelő volt, de komoly érdeklődést tanúsított a tudományok iránt is. Pascal fontos alkotásokat hagyott hátra a fizika, a matematika, a teológia, a filozófia és az irodalom témakörében is. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez többek között a mechanikus számológép szerkezetének kidolgozásával, a valószínűség matematikai elméletének kidolgozásával (másokkal közösen), tanulmányozta a folyadékokat és tisztázta a vákuum és a nyomás fogalmait.
[szerkesztés] Matematikai munkássága
Matematikai kutatásai és eredményei elismert tudóssá tették, bár egyéb munkásságainak sem kisebb az érdememe hírneve megszerzésében. Pascal nagy tehetségnek bizonyult, már 12 éves korára ,,felfedezte” Euklidesz törvényeinek nagy részét. 1642 és 1644 között apja munkájának megkönnyítésére számológépet készít. Ez volt a világ első mechanikus számológépe.
[szerkesztés] Pascal-háromszög
A Pascal háromszögben minden szám úgy áll elő, hogy a pontosan fölötte álló számokat összeadjuk. Pascal a projektív geometria és a valószínűség-számítás megalapozója. A Pascal-háromszöget is a valószínűség-számítás fejlesztéséhez használja.
1
1 1
1 2 1
1 3 3 1
1 4 6 4 1
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
[szerkesztés] Fizikai munkássága
Pascal beírta nevét a hidrodinamikába, megalkotja a róla elnevezett törvényt. Már egészen fiatalon eredményeket ér el a gázok nyomásviszonyait, a légnyomásváltozásokat vizsgálva. Híres barométeres kísérlete valójában távkísérlet volt, hiszen azt sógora Périer végzi el.
Périer levele Pascalhoz (1648. szeptember 22.)
Aznap reggel nyolc órakor a Pères Minimes kertjében találkoztunk, amely a városnak csaknem legalacsonyabb pontja. Itt fogtunk hozzá a kísérlethez a következőképpen:
Először is tizenhat font higanyt öntöttem egy edénybe. A higanyt előtte három napig tisztítottam. Ezután két egyforma méretű, körülbelül négy láb hosszú üvegcsövet vettem. Az egyik végük hermetikusan zárt, a másik végük nyitott volt. Mindkettővel elvégeztem ugyanabban az edényben a szokásos kísérletet a vákuummal. Amikor a két csövet egymás közelébe vittem anélkül, hogy kiemeltem volna őket az edényből, kiderült, hogy a higany mindkettőben ugyanolyan szinten áll, az edényben levő higany felett huszonhat hüvelyk, három és fél vonásnyira [1 vonás=1/12 hüvelyk]. A kísérletet kétszer megismételtem ugyanazon a helyen, ugyanazokkal a csövekkel, ugyanazzal a higannyal és ugyanazzal az edénnyel, és mindig azt tapasztaltam, hogy a higany ugyanolyan magasra emelkedik a csövekben, mint az első alkalommal.
Amikor elkészültem, az egyik csövet – folyamatos megfigyelés céljából – az edényben hagytam: megjelöltem az üvegen a higany magasságát, és nem nyúltam többé hozzá. Ezután megkértem Chastin tiszteletest, a ház egyik lakóját, aki épp oly jámbor, mint amilyen eszes, és az efféle dolgokban nagyon világosan gondolkozik, hogy a nap folyamán időről időre fáradjon oda és figyelje meg, hogy történik-e valamilyen változás. A másik csővel és ugyanannak a higanynak egy részével felmentünk a Puy-de-Dome tetejére, amely körülbelül ötszáz öllel [toise-zal] magasabb a Minimes-nél [1 öl=1,949 m]. Itt ugyanazokat a kísérleteket ugyanúgy végeztem el, mint a Minimes-ben, és azt találtam, hogy a csőben csak huszonhárom hüvelyk, két vonásnyira emelkedik a higany, holott a Minimes-ben huszonhat hüvelyk, három és fél vonásnál állapodott meg ugyanabban a csőben.
Tehát a kísérletekben a higanymagasságok között három hüvelyk, másfél vonás különbség mutatkozott: ez az eredmény olyan csodálattal töltött el bennünket, és annyira meglepett, hogy saját magunk megnyugtatására meg kívántuk ismételni. Ezért még ötször megpróbáltam ugyanazt a dolgot, nagy pontossággal, öt különböző helyen, a hegy tetején, egyszer tető alatt, a hegyen levő kis kápolnában, egyszer a szabadban, egyszer fedezékben, egyszer szélben, egyszer szép időben, egyszer esőben és ködben, amely időnként fölénk húzódott, és mindezen próbálkozások alkalmával a higany magassága ugyanakkora volt, huszonhárom hüvelyk, két vonás, ami három hüvelyk, másfél vonással tér el a Minimes-ben tapasztalt huszonhat hüvelyk, három és fél vonástól. Az eredmény teljesen kielégített bennünket. [A levél ezután azokról a kísérletekről szól, amelyeket a hegyről lefelé jövet végeztek, és beszámol arról, hogy a nyugalomban hagyott csőben nem változott a higany magassága a nap folyamán. Azt is megemlíti, hogy a higany magasságát kissé alacsonyabbnak találták a clermont-i katedrális tetején.]
Pascal kommentárja
... Ez a beszámoló minden problémát tisztázott, és nem titkolom, hogy nagy örömömre szolgált. Mivel kiderült, hogy húsz öl magasság két vonás különbséget idéz elő a higany magasságában és hat-hét öl körülbelül fél vonásnyit, a vizsgálatot ebben a városban is könnyen el tudtam végezni; ezért a szokásos vákuumos kísérletet végrehajtottam a huszonnégy/huszonöt öl magas Saint-Jacques de-la-Boucherie torony tetején és alján. A higanymagasságok két vonásnál többel tértek el egymástól. Ezután egy kilencvenhat lépcsős lakóházban is megismételtem ugyanezt a kísérletet, és igen világosan mutatkozott egy fél vonásnyi különbség, ami tökéletesen egyezik Périer beszámolójával.
[szerkesztés] Pascal törvénye
Zárt térben lévő folyadékban a külső erő okozta nyomás minden irányban gyengítetlenül továbbterjed.
A Pascal-törvényen alapulnak a hidraulikus eszközök (pl. sajtó, emelő).
[szerkesztés] Horror vacui
A horror vacui jelentése: az üres terektől való félelem. A természetfilozófiai kutatások egyik alapkérdése. Leukipposz és Demokritosz szerint a világ atomokból áll, és van légüres tér. Epikurosz és Lucretius elfogadja, Arisztotelész ellenzi ezt a nézetet. Galilei és tanítványa Toricelli kísérleteket végeznek, a vákuum létezésének bizonyítására. Hasonló kísérleteket hajt végre Pascal és Périer is két évvel később. Pascal tudományos értekezésben foglalkozik a horror vacuival.
[szerkesztés] Teológiai, filozófiai munkásság
A janzenista irányzat követője. 1654-ben látomása van, végleg megtér. Egy Párizs melletti kolostorban, Port-Royalban él, ez a janzenizmus központja. 1657-ben írja meg az irányzatot védő művét, a Vidéki leveleket, és mivel a katolikus egyház nem ismeri el a janzenizmust, bujkálnia kell. Élete utolsó éveiben egy új könyvhöz készít jegyzeteket, melyek halála után, 1670-ben jelennek meg Gondolatok címmel. Az eredeti cím A keresztény vallás apológiája lett volna. Műveiben a kegyelemtannal, az istenkép fogalmával foglalkozik. Hallatja szavát a janzenista és a jezsuita teológia közti vitában.
[szerkesztés] Gondolatok
Legmeghatározóbb munkáját, a Pensées-t (Gondolatok) soha nem fejezte be, de egy változata 1670-ben, 8 évvel halála után megjelent könyv formájában. A mű hamarosan a vallásos irodalom klasszikusává vált. A Gondolatok egyike a nyugati és keresztényi gondolkodás csúcsának, amit Pascal gyűjtött össze, mint a modern egzisztencialisták atyja.
Legfeljebb fél oldal terjedelmű rövid taglalatokkal alapjaiban tér el a tomisták és a rendszerező filozófusok jelentősebb írásaitól, az értelem filozófia 1600-as évekbeli krízisének gyümölcse, amikor lemondtak a nagy metafizikai elméletek felállításáról a skolasztika megrendülése után. Pascal és Cartesio a 17. századi filozófia két nagy alakja és pólusa mint az egyház és a tudomány.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Based on work by