Boglárkafélék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Boglárkafélék (Ranunculaceae)

Kúszó boglárka

Rendszertan

Ország:	Növények (Plantae)
Csoport:	Szövetes növények (Tracheophyta)
Főtörzs:	Virágos növények (Spermatophyta)
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:	Boglárkák (Ranunculales)
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceae)

Nemzetségek

Coptidoideae alcsalád:

Asteropyrum

Coptis

Xanthorhiza

Hydrastidoideae alcsalád:

Hydrastis (H. canadense)

Isopyroideae alcsalád:

Harangláb (Aquilegia)

Dichocarpum

Enemion

Galambvirág (Isopyrum)

Leptopyrum

Paraquilegia

Semiaquilegia

Urophysa

Borkóró (Thalictrum)

Ranunculoideae alcsalád:

Actaeeae nemzetségcsoport:

Békabogyó (Actaea)

Poloskavész (Cimicifuga ?=Actea)

Anemonopsis

Beesia

Téltemető (Eranthis)

Adonideae nemzetségcsoport:

Hérics (Adonis)

Callianthemum

Megaleranthis

Zergeboglár (Trollius)

Anemoneae nemzetségcsoport:

Szellőrózsa (Anemone)

Májvirág (Hepatica ?=Anemone)

Archiclematis

Barneoudia

Iszalag (Clematis)

Metanemone

Naravelia

Oreithales

Kökörcsin (Pulsatilla)

Caltheae nemzetségcsoport:

Calathodes

Gólyahír (Caltha)

Delphinieae nemzetségcsoport:

Sisakvirág (Aconitum)

Szarkaláb (Consolida)

Delphinium

Helleboreae nemzetségcsoport:

Hunyor (Helleborus)

Nigelleae nemzetségcsoport:

Garidella

Komaroffia

Kandilla (Nigella)

Ranunculeae nemzetségcsoport:

Aphanostemma

Arcteranthis

Callianthemoides

Cseppboglárka (Ceratocephala)

Hamadryas

Krapfia

Kumlienia

Laccopetalum

Egérfarkfű (Myosurus)

Paroxygraphis

Peltocalathos

Boglárka (Ranunculus)

Trautvetteria

A Wikimedia Commons tartalmaz Boglárkafélék témájú médiaállományokat.

A boglárkafélék (Ranunculaceae) rendszertanilag a boglárkák rendjébe (Ranunculales) tartozó család. Évelők és kétnyáriak is találhatók közöttük, legtöbbjük lágyszárú. A boglárkafélék családjába tartozik például a leánykökörcsin, a salátaboglárka (Ranunculus ficaria). A köznyelv boglárka néven a család több faját is nevezi, többnyire élénksárga vagy fehér virágú növényt értve ezalatt.

A boglárkafélék legtöbb faja mérgező, ha az állatok frissen legelik, de az ízük miatt többnyire nem eszik meg őket, legfeljebb túllegeltetett mezőkön, ha már semmi mást nem találnak. A szárítás hatására a mérgező anyagok hatása csökken, ezért a boglárkát is tartalmazó szalma nem veszélyes a háziállatokra. Egyes boglárkafajok növényi hatóanyagait gyógyászatban használják. Magyarországon ilyen például a tavaszi hérics.

[szerkesztés] Jellemzők

Minden szempontból változatos csoport. A virág szimmetriája legtöbbször sugaras, de néha kétoldali, mint például a szarkaláb (Delphinium), vagy a sisakvirág (Aconitum) esetén (C). A virágtakaró általában két körben elhelyezkedő hat darab lepellevélből (B), vagy öt csészelevélből és öt sziromlevélből áll (D). A porzók és termőlevelek száma általában sok, meghatározatlan számú. A levélállás általában szórt, a levelek gyakran osztottak.

Főleg az északi félteke mérsékelt övében elterjedtek.

Néhány faj virágdiagramja:

[szerkesztés] Rendszerezésük

[szerkesztés] APG II

Az APG öt alcsaládra bontja fel a családot:

Hydrastidoideae

Egyetlen nemzetség egyetlen faja tartozik ide

Hydrastis canadense

Hydrastis canadense

Glaucidioideae

Szintén egyetlen monotipikus nemzetség

Glaucidium palmatum^[1]

Coptoideae

Három nemzetség 17 faja tartozik ebbe az alcsaládba. Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában élnek.

Asteropyrum – Coptis – Xanthorhiza

Thalictroideae

Harangláb (Aquilegia) – Dichocarpum – Enemion – Galambvirág (Isopyrum) – Leptopyrum – Paraquilegia – Semiaquilegia – Urophysa – Thalictrum

A Thalictrum nemzetségben a család nagy részével ellentétben a szélbeporzás a jellemző.

Ranunculoideae

Az APG osztályozás szerint ebbe az alcsaládba tartozik a család további 46 nemzetségének 2025 faja. A népesebb nemzetségek (zárójelben a fajszám): Ranunculus (600), Delphinium (365), Aconitum (300), Clematis (325), Anemone (190)

A Ranunculaceae család leszármazási kapcsolatai az APG II alapján: