Szövetes növények
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezen szócikk összedolgozandó a(z) Edényes növények szócikkel, azután az egyik lap törlendő. |
|
|||||||||
Rendszertan | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
|
|||||||||
Korpafüvek(Lycopodiophyta) Páfrányok(Pteridophyta) --- Páfrányfenyők(Ginkgophyta) Leplesmagvúak(Gnetophyta) Cikászok(Cycadophyta) Toboztermők(Pinophyta) Zárvatermők(Magnoliophyta) |
A szövetes növények vagy edényes növények (Tracheophyta vagy Tracheobionta) a növények országának (Plantae) egyik csoportja. Rokonértelmű fogalom a hajtásos növényekkel, mert valóban csak a valódi hajtás tartalmaz szöveteket, így a mohák (Bryophyta) még nem tartoznak a szövetes növények közé. A szövetes növényeknek egyedfejlődésük során kialakulnak a szöveteik, melyek között munkamegosztás van, ezáltal sokkal hatékonyabb és gyorsabb anyagcseréjük, növekedésük, fejlődésük, tehát fontos élettani (fiziológiai) szerepük van.
A szövetes növény egyetlen sejtből, a zigótából (megtermékenyített petesejt) fejlődik tovább (mint minden soksejtű növény). Az osztódás képességével eleinte minden sejt rendelkezik, később azonban az embrió bizonyos helyeire korlátozódik, ezek a sejtek azonban életük végéig megőrzik osztódóképességüket. Ez az ún. „ős-osztódószövet” (merisztéma). Ez a szövet a gyökér- és hajtáscsúcsokon látja el feladatát. A merisztéma hozza létre az elsődleges osztódószövetet, mely ezután kialakítja a tovább osztódni képtelen állandósult szöveteket: a bőrszövet-rendszert (epidermis, periderma, rhytodoma), szállítószövet-rendszert (xylem, phloem) és az alapszövet-rendszert (kiválasztó, mechanikai, víztartó, asszimiláló, átszellőztető alapszövet). Ha az állandósult szövetek újra osztódóképessé válnak, másodlagos osztódószövetről beszélünk (pl. kambium).
A szövetes növényeket a legújabb filogenetikus osztályozás 7 törzsre, míg a hagyományos rendszertan 3 törzsre és 17 osztályra osztja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezésük
[szerkesztés] Filogenetikus rendszerezés
A szövetes növényeket a filogenetikus osztályozás a következő törzsekre osztja:
- Korpafüvek (Lycopodiophyta)
- Harasztok (Pteridophyta)
- Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta)
- Páfrányfenyők (Ginkgophyta)
- Leplesmagvúak (Gnetophyta)
- Cikászok (Cycadophyta)
- Toboztermők (Pinophyta)
(A fenti 4 törzs a hagyományos osztályozásban a nyitvatermők (Gymnospermatophyta) törzsét alkotja.) - Zárvatermők (Magnoliophyta)
[szerkesztés] Hagyományos rendszerezés
- Harasztok törzse (Pteridophyta)
Az első szövetes növények, de szaporodásuk még az egyszerűbb, fejletlenebb spórás szaporodás, virágjuk, magvuk még nincs. Szaporodásukhoz víz szükséges.- Osztály: Ősharasztok (Psilopsida)
- Osztály: Tmesipterisek (Tmesipteropsida)
- Osztály: Korpafüvek (Lycopsida)
- Osztály: Zsurlók (Sphenopsida)
- Osztály: Páfrányok (Pterdopsida)
- Nyitvatermők törzse (Gymnospermatophyta)
Magvas szövetes növények. Kialakul virágzatuk és magvuk, de a nucellusz (magkezdemény) termőlevelek tövében szapadon nyitottan fellődik. Nincs zárt magházuk, így termésük sem alakul.- Altörzs: Szárnyaslevelű nyitvatermők (Pteridospermatophytina)
- Osztály: Magvaspáfrányok (Pteridospermatopsida)
- Osztály: Cikászok (Cycasopsida)
- Altörzs: Leplesmagvú nyitvatermők (Chlamydospermatophytina)
- Osztály: Bennettitopsida
- Osztály: Gnetopsida
- Osztály: Wellwitschopsida
- Osztály: Csikófarkvirágúak (Ephedropsida) (néhol Coniferophytina)
- Altörzs: Tobozvirágzatú nyitvatermők (Coniferophytina)
- Osztály: Nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida)
- Osztály: Páfrányfenyők (Ginkgopsida)
- Osztály: Fenyők (Coniferopsida)
- Osztály: Tiszafák (Taxopsida)
- Altörzs: Szárnyaslevelű nyitvatermők (Pteridospermatophytina)
- Zárvatermők törzse (Magnoliophyta vagy Angiospermatophyta)
Kialakul a termőlevelek összenövéséből egy zárt magház, mely nagyobb védelmet biztosít a nucellusznak. A magházból pedig kialakul a magot éréséig védő termés.- Osztály: Kétszikű zárvatermők (Dicotyledonopsida)
- Osztály: Egyszikűek zárvatermők (Monocotyledonopsida)
[szerkesztés] Források
- Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan
- Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan
- Andreánszky Gábor: Ősnövénytan