Breznóbánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Breznóbánya (szlovákul Brezno, németül Bries/Briesen) város Szlovákiában. Ősi bányászváros, amely egykor arany, ezüst és vasbányászatáról volt híres. Ma a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának székhelye. 22 800 lakosa van (2004). Bikás (Bujakovo), Előhalni (Predné Halny), Földművesiskola (Mazorníkovo), Rohožna, Vrchdolinka és Hátsóhalni (Zadné Halny) városrészek tartoznak hozzá.

Breznóbánya helye Szlovákiában

[szerkesztés] Fekvése

Besztercebányától 43 km-re keletre a Garam jobb partján fekszik, a Felső-Garam-medence központja.

Az 1830-ban épült Várostorony a főtéren

[szerkesztés] Nevének eredete

A szlovák brezno főnév magyarul nyírfást jelent. Nevének utótagja az itteni ércbányászatra utal.

[szerkesztés] Története

Területe ősidők óta lakott, a város határában későbronzkori leletekre bukkantak. A mai települést tatárjárás után ide telepített németek alapították. 1265-ben említik először IV. Béla oklevelében. Kiváltságait 1380-ban Nagy Lajos királytól kapta, ekkor Brizna néven említik. 1488-ban vásártartási jogot kapott. 1517-ben a zólyomlipcsei Dóczyak felégették. Fejlődését különösen a bányászat segítette elő. 1655-ben szabad királyi város lett, de ezt a címét 1770-ben elveszítette. A 17. században sorra alakultak iparos céhei, majd a 18. századtól vasipara indult fejlődésnek. 1779-ben nagy tűzvész pusztította, melyben a belváros épületeinek nagy része leégett. A 19. században város a szlovák nemzeti mozgalom egyik fontos központja volt. 1910-ben 4179 lakosából 3081 szlovák és 1010 magyar volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

A város főterét körülvevő házakat egykor erődfal vette körül, melynek maradványai ma is látszanak.
Plébániatemploma gótikus eredetű, a 18. században klasszicista stílusban átépítették.
A városháza eredetileg 16. századi reneszánsz, 1779-ben klasszicista stílusban átépítették, várostornya 1830-ban lett készen. Az épületben működik a Felsőgarami Múzeum.

Az egykori városháza ma múzeum, előtte M.R. Štefánik szobrával
Római katolikus temploma 1785-ben épült klasszicizáló barokk stílusban a leégett régi templom helyén. Hajója még a régi gótikus templomból maradt meg.
Evangélikus temploma 1787-ben épült klasszicista stílusban.
Piarista kolostorát 1694 és 1713 között építették, kápolnájában egy 15. századi Madonna-szobor látható.
A főtéren a járványok elleni engesztelésül 1741-ben készített oszlop áll.
Főterén számos reneszánsz eredetű, de később átalakított polgárház látható.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1806-ban Karol Kuzmány evangélikus püspök, szlovák költő.
Itt született 1835-ben Herman Ottó a híres magyar polihisztor.
Itt volt lelkész Ján Chalupka szlovák regény- és drámaíró

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Breznóbányai járás települései

Breznóbánya (Brezno)
· Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Forgáchfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová)