Charles Chaplin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Charles Chaplin
Chaplin, 1920
Született:
1889. április 16. Nagy-Britannia, London
Meghalt:
1977. december 25. (88 évesen) Svájc, Vevey

Sir Charles Spencer Chaplin (közismertebb nevén Charlie Chaplin, 1889. – 1977.) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer.

A toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, mikor Chaplin belépett a Keystone studió ruhatárába, és az ismert felszerelésben (sminkben, mozgással, ruhában) jött ki onnan.

[szerkesztés] Élete

Szülei kabaréénekesek voltak. Apja Charlie születése után elhagyta családjukat, anyja testileg és szellemileg megrokkant és egy elmeotthonba került. Charles és idősebb féltestvére Sidney hosszú időt töltöttek árvaházakban. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hall-ban lépett fel 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 1912. szeptember 2-án érkezett az Amerikai Egyesült Államokba egy mutatványos társulat főszereplőjeként. A cég a Karno Company, Arthur Stanley Jefferson tulajdonában volt, aki később Stan Laurel néven vált ismerté. Chaplin ajánlatot kapott a Keystone filmstúdiótól. Első filmje Making a living után Charlie már belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben. Neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. 1914 júniusától már minden filmjét maga rendezte. Gyakran váltott stúdiót egyre magasabb fizetésért és önállóságért. Az egytekercses játékfilmekben folyamatos fejlődés érezhető, figurájában gyermekkori nyomorának tapasztalatait formázta meg. 1918-ban megalapította saját független filmprodukciós cégét (Charles Chaplin Film Corporation) és a következő 33 évben itt dolgozott alkotói szabadságban.

[szerkesztés] Fizetései

Bátyja, Sidney lett az ügynöke, aki az alábbi fizetéseket alkudta ki számára:

1914: Keystone, 150 dollár hetente
1914–1915: Essanay Studios, Chicago, Illinois, 1250 dollár hetente, plusz 10 000 dollár bónusz
1916–1917: Mutual, 10 000 dollár hetente, plusz 150 000 dollár bónusz
1917: First National, 1 millió dolláros szerződés – az első színész, aki ekkora összegről ír alá szerződést.

[szerkesztés] United Artists

Kép:UnitedArtists-founders fairbanks-griffith-pickford-chaplin.jpg

A United Artists alapítói

Douglas Fairbankssal, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel 1919-ben megalapította a United Artists stúdiót. Ezt követően minden Amerikában gyártott filmüket ezzel a vállalattal mutatták be. Az első United Artists film, az 1923-as Bohémvér briliáns vígjáték volt, azonban a közönség elutasítóan fogadta, mivel Charles Chaplin egy cameo feltűnésen kívül nem játszott a filmben. 1925-ös Aranyláz volt Chaplin legbonyolultabb vállalkozása. Két hétig forgattak Truckee-ben, a Sierra Neveda hegységeiben. 600 statisztát hoztak Sacramentóból, többnyire hajléktalanokat, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón. A felvételek nagyobb részére a stáb visszatért Hollywoodba, ahol egy élethű miniatűr hegyláncot építettek fából, gipszből, sóból és lisztből. A technikusok aprólékosan kidolgozott maketteket szerkesztettek, hogy létrehozhassanak különleges effektusokat. Például a szakadék szélén billegő bányászkunyhót, ami a filmtörténet egyik legnagyobb viszhangját kiváltó, a komikus feszültségteremtést tökélyre vivő jelenete. Az Aranyláz tele van mára klasszikusssá vált jelenetekkel. Farkaséhes a két szereplő, és Charlie megfőzi a bakancsát. Az éhségtől képzelődő Jim szemében Charlie átalakul sült csirkévé. Chaplin élete végén azt nyilatkozta: szeretné, ha erről a filmről emlékeznének rá. Chaplin azt vallotta, hogy a beszéd megöli a film szépségét, csökkenti a mimika szerepét. Miután sokat rágódott a hangos technika alkalmazásán, úgy döntött, hogy hangeffekteket és zenét alkalmaz a filmben, de a Nagyvárosi fények (1931) némafilm lesz. Melodrámája és nagyszerű humora megállta a helyét a versenyben a hangosfilmekkel. A film után 18 hónapos világturnéra indult, utazása során megfigyelte a nacionalizmus felemelkedését, a gazdasági válság, a munkanélküliség társadalmi hatásait. Egy nyilatkozata szerint: „A gépeknek szolgálniuk kéne az embert, nem pedig tragédiákat okozva kiszorítani őket a munkahelyeikről”. Az 1936-os Modern időkben a toprongyos figura búcsút vett a közönségtől, ugyanis a hangosfilm megjelenése karakterének halálát jelentette. Amikor a film készült, a hangosfilm már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok hazsnálatát, de végül felismerte, hogy kis csavargó csak néma pantomimmel él meg. Egyszer hallani a hangját, amikor éneklő pincérként alkalmazzák. Chaplin megvásárolta 5 ezer dollárért a fekete komédia ötletét Orson Wellestől. Monsieur Verdoux (1947) történetét társadalomszatirikus éllel látta el. Az eredményről így nyilatkozott: „A legeszesebb és a legragyogóbb film az életművemben”.

[szerkesztés] A politikus Chaplin

Az 1940-es Diktátorral a népszerűségének elvesztését kockáztatta meg Amerikában. Ismét ellenszegült Adolf Hitlerrel és a fasizmussal. Chaplin egy fasiszta diktátort játszott benne, melynek karakterét Hitlerről formálta, valamint egy zsidó borbélyt, akit kegyetlenül üldöznek a nácizmusban. Hitler, aki nagy mozirajongó volt, ezt a filmet háromszor nézte meg. Charlie széles körben hangoztatta liberális és baloldali nézeteit, a kormány által felajánlott amerikai állampolgárságot folyamatosan visszautasította, amivel gyanús figurává vált az FBI szemében. Az FBI rágalomhadjáratot indított ellene, kommunista szimpátiával vádolta meg. Az 1952-ben készült Rivaldafény londoni bemutatójáról már nem tudott visszatérni az Államokba, mivel a legfőbb ügyész érvénytelenítette a hazatérési engedélyét.

[szerkesztés] Európai élet

Svájcban telepedett le feleségével és 8 gyermekével. Utolsó filmjében, az 1967-es Hongkongi grófnőben már csak egy cameo jelenetben tűnt fel, a film főszerepeit Sophia Loren és Marlon Brando játszotta. 1972-ben villámlátogatást tett Los Angelesbe, mikor átvette életművéért járó Oscar-díját. Majdnem haláláig dolgozott. 1975-ben lovaggá ütötte az angol királynő. Sir Charles Chaplin 1977 karácsonyán halt meg egy agyvérzést követően, 88 évesen. Népszerűsége sokat tett Hollywood felvirágoztatásáért, alakjával hőst teremtett

[szerkesztés] Magánélete

1918-ban Chaplin 28 évesen elvette a 16 éves Mildred Harrist. Első gyermekük Norman Spencer Chaplin meghalt csecsemőkorában, 1920-ban felbontották házasságukat. Charlie 35 évesen belebonyolódott egy 16 éves lánnyal (Lita Gray) való viszonyba. 1924-ben összeházasodnak, mert a lány terhes lett. Két fiuk született, Charles Chaplin Jr. (1925–1968) és Sydney Earle Chaplin. Keserű válásuk 1928-ban Charlie-nak 825 ezer dollárjába került. A válás körüli stressz hatására megőszült. Chaplin és Paulette Goddard színésznő romantikus és szakmai kapcsolatba kerültek 1932 és 1940 között. A kapcsolatuk vége után Charles bejelentette, hogy ők titokban megházasodtak 1936-ban, de hivatalosan soha nem házasodtak össze. 1942-ben felbontották élettársi kapcsolatukat. Ezután Charlie elkezdett randevúzni Joan Barryval, de gyorsan megszüntette a románcot, mikor a lány elkezdte fenyegetni, és súlyos mentális zavarok jelei jelentkeztek a lány állapotában. 1943-ban Joan Barry apasági keresetet indított Charles ellen, ő vérvizsgálatot végeztetett, amiből kiderült, hogy nem a vér szerinti apa, ennek ellenére heti járadékot fizetett a nőnek a gyermek 21 éves koráig. Röviddel ezután találkozott Oona O'Neill-lel, Eugene O'Neill lányával, és elvette feleségül 1943. június 16-án. Ő 54 éves volt, a lány 17. Ez a házasság végre hosszú és boldog lett, nyolc gyermekük született. Három fiú: Christopher Chaplin, Eugene Chaplin és Michael Chaplin és öt leány: Geraldine Chaplin, Josephine Chaplin, Jane Chaplin, Victoria Chaplin és Annette-Emilie Chaplin.

[szerkesztés] Filmjei

[szerkesztés] Rövidfilmek

Jellegzetes karaktere a némafilmjein

1914
- Between Showers
- A Busy Day
- Caught in a Cabaret
- Caught in the Rain
- Cruel, Cruel Love
- Dough and Dynamite
- The Face on the Bar Room Floor
- The Fatal Mallet
- A Film Johnnie
- Gentlemen of Nerve
- Getting Acquainted
- Her Friend the Bandit
- His Favorite Pastime
- His Musical Career
- His New Profession
- His Prehistoric Past
- His Trysting Place
- Kid Auto Races at Venice
- The Knockout
- Laughing Gas
- Mabel at the Wheel
- Mabel's Busy Day
- Mabel's Married Life
- Mabel's Strange Predicament
- Making a Living
- The Masquerader
- The New Janitor
- The Property Man
- Recreation
- The Rounders
- The Star Boarder
- Tango Tangles
- Those Love Pangs
- Twenty Minutes of Love
1915
- A bankban (The Bank)
- Carmen (Charlie Chaplin's Burlesque on Carmen)
- Charlie, a szökevény (By the Sea)
- A bokszbajnok (The Champion)
- Charlie, a kellékes (His New Job)
- Újjászületés (His Regeneration)
- Charlie a parkban (In the Park)
- Charlie, a szökevény (A Jitney Elopement)
- Viharos éjszaka (A Night Out)
- Egy éjszaka a mulatóban (A Night in the Show)
- Charlie, a tengerész (Shanghaied)
- A csavargó (The Tramp)
- Charlie, a kisasszony (A Woman)
- Charlie, az inas (Work)
1916
- Chaplin a filmstúdióban (Behind the Screen)
- A gróf (The Count)
- Chaplin, a tűzoltó (The Fireman)
- Az áruházi felügyelő (The Floorwalker)
- One A.M.
- The Pawnshop
- Charlie, a betörő (Police!)
- Chaplin korcsolyázik (The Rink)
- The Vagabond
1917
- A szökött fegyenc (The Adventurer)
- Gyógyforrás (The Cure)
- Chaplin, a rendőr (Easy Street)
- A bevándorló / Az emigráns (The Immigrant)
1918
- The Bond
- Chaplin, a katona (Shoulder Arms)
- Kutyaélet (A Dog's Life)
- Háromszoros baj (Triple Trouble)
1919
- Egy nap boldogság / Idill a mezőkön (A Day's Pleasure)
- Az öröm napja (Sunnyside)
1921
- Semmittevők (The Idle Class)
1922
- A fizetés napja (Pay Day)
1923
- A zarándok (The Pilgrim)