Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Csillagok háborúja - Wikipédia

Csillagok háborúja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kép:C3PO R2D2.jpg
A két android, C3PO és R2D2

A Csillagok háborúja (angolul: Star Wars) egy fantasy-sci-fi filmsorozatnak, irodalmi műveknek és számítógépes játékoknak a neve. Mindezek George Lucas filmrendező ötletei alapján készültek el. A filmek cselekménye a Galaktikus Köztársaság és a Galaktikus Birodalom közti átmenetek, valamint a Galaktikus Polgárháború (amely a Lázadó Szövetség és a Galaktikus Birodalom között zajlik) körül forog. Valójában az egész cselekmény a jó és a rossz harcát jelképezi. A történet „... réges régen, egy messzi-messzi galaxisban...” játszódott le. Az eredeti Csillagok háborúja sorozat, főleg annak elsőként vetített része, az Egy új remény (IV. ep.) úttörő jelentőségű volt a sci-fi műfajában mind tartalmilag, mind a technikai megvalósítást tekintve, de a prequel trilógia (első, második és harmadik részek) is magával hozott számos újítást.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Áttekintés

A Csillagok háborúja fő történetét hat mozifilm meséli el. Egy sor más film, animációs film, könyv mutatják be ezt bővebben vagy tesznek még hozzá az univerzumhoz. A filmek és a könyvek az űrben játszódnak le, a cselekmény mégis emberi jellegű.

A Star Trek filmsorozat is hosszas népszerűségnek örvendett az amerikai kultúrában. Míg azonban a Star Trek-nek racionális és lépcsőzetes cselekménye van, a Csillagok háborúja alapvetően mitikus jellegű.

Sok Csillagok háborúja rajongó a filmeket gyerekként látta, és az akkor forradalminak számító különleges effektusok mély nyomot hagytak bennük.

A filmsorozat sok vonatkozásban hasonlít a mítoszokhoz. George Lucas szerint az volt a szándéka, hogy egy modern mítoszt hozzon létre. Saját bevallása szerint ez adta az ihletet és a legjelentősebb hatást, hogy megcsinálja a saját „űroperáját”. A filmsorozat szereplői, a helyszínek elnevezései és egyes épületek, tárgyak számtalan utalást tartalmaznak az emberiség történelmére, nagy alakjaira, filmjeire, mítoszaira. Lásd bővebben itt: Anakintól Yodáig – Star Wars mi micsoda (külső)


[szerkesztés] A Csillagok háborúja elhelyezése térben és időben

Minden film és általában minden, az univerzumhoz kapcsolódó mű elején megjelenik a következő sor: „Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban...” ( eredeti angol nyelven: „A long time ago in a galaxy far, far away....”) és ez az egyetlen sor, amely valós világgal kapcsolatban hangzik el. Nyilvánvaló itt az utalás a mesékre: „Réges régen, az óperenciás tengeren is túl...”.

A Csillagok háborúja – már a neve is sugallja – egy afféle legenda, stílusa egy modernkori ősi mese, egy amerikai mítosz létrehozását célozza meg.

A kérdés itt lehetne az, hogy milyen régen volt a „réges régen” és milyen távol van a „messzi-messzi galaxis”. „Réges régen”, a múlt héten vagy 10 milliárd évvel ezelőtt?

Ez a megfogalmazás szándékosan a mű időtlenségére is utal, univerzitására – örökérvényűségére, ahogyan az ősi mítoszoknak is mindig megvan a mai értelmezési lehetősége. A történet a valóságtól elrugaszkodott környezet ellenére nagyon is valós, az ember örök harcáról, alapvetően a jóról és a rosszról szól.

Ezek miatt a Csillagok háborúja nem tekinthető sci-finek, tudományos fikciónak. Világegyetemében sokkal inkább hasonlítható a fantázia (fantasy) világhoz, mint amilyen például a Gyűrűk Ura, csupán inkább a valósághoz képest jövőnek tűnő mítikus környezetben játszódik, ahol különleges távoli földrészek szerepét bolygók, csillagrendszerek játsszák. Egyikben sem játszik fontos szerepet a fizikai valóság határainak betartása, legyen szó varázslatról, Erőhasználatról, vagy olyan eszközökről, mint a fénykard.

A LucasArts egyik híres programja, a Behind the Magic a yavini csata előtti 5 000 000 000. évre teszi a Csillagok háborúja galaxisának keletkezését.

Milyen távol lehet? Talán a Csillagok háborújának galaxisa egy párhuzamos világmindenségben létezik.

[szerkesztés] Csillagok háborúja filmek

A cselekmények időszerinti sorrendjében:

  1. Csillagok háborúja I: Baljós árnyak (1999. május 19.)
  2. Csillagok háborúja II: A klónok támadása (2002. május 16.)
  3. Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja (2005. május 19.)
  4. Csillagok háborúja IV: Egy új remény (1977. május 25.) az eredeti cím Csillagok háborúja volt; ez volt az első a sorozatból
  5. Csillagok háborúja V: A Birodalom visszavág (1980. május 21.)
  6. Csillagok háborúja VI: A jedi visszatér (1983. május 25.)

A IV – VI epizódokat újra megjelentették (először a mozikban, utána VHS kazettán) az 1990-es évek végén. A film feljavításán kívül George Lucas néhány effektust digitálisan újra feldolgozott (digitális Jabba, és egy kicsiny, de fontos javítás a Han Solo és Greedo közti harcot bemutató filmrészletben).

A Csillagok háborúja I: Baljós árnyakat Angliában, a Leavesden Film Studios-ban forgatták.

[szerkesztés] Csillagok háborúja karakterek

Fő szócikk: Csillagok háborúja szereplők

Lásd még: A Csillagok háborúja mellékszereplői


[szerkesztés] Csillagok háborúja szereplők Magyarországon

Az ezredfordulót követően több különböző convention alkalmával Magyarországra is ellátogattak a Csillagok Háborúja különböző szereplői.

  • David Prowse – 2003., Hungarocon
  • Jeremy Bulloch – 2005., Átjáró Nap
  • Kenneth Colley – 2004. Sci-fi Nap
  • Michael Sheard – 2004., Sci-fi Nap
  • Garrick Hagon – 2006., Átjáró Fesztivál
  • Gerald Home – 2006., Átjáró Fesztivál

[szerkesztés] Kategóriák

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Csillagok háborúja filmek

I: Baljós árnyak | II: A klónok támadása | III: A Sith-ek bosszúja
IV: Egy új remény | V: A Birodalom visszavág | VI: A jedi visszatér

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu