Csingiz Ajtmatov
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csingiz Ajtmatov (kirgizül: Чыңгыз Айтматов (Çıňğız Aytmatov); oroszul Чингиз Торекулович Айтматов) főleg orosz nyelven alkotó kirgiz író. Kirgizisztánban, az üzbég határ melleti Talasz völgyben található apró faluban, Sekerben (kirgizül: Шекер (Şeker)) született 1928. december 12-én. Nevét Dzsingisz kánról kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Kisgyermek korában családja nomád, vándorló életmódot folytatott, mint akkoriban a legtöbb kirgiz. Csak hat osztályt fejezett be az általános iskolából majd 14 éves korában (a II. világháború idején) a falusi tanács elnöke lett és az adók beszedésével is őt bízták meg.
Szülei állami alkalmazottak voltak Shekerben. 1937-ben édesapját, aki a Kirgiz Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa prominens tagja volt, Moszkvában burzsoá nacionalizmussal vádolták meg és letartóztatták. Az elmodások szerint, Sztálin egyik tisztogató akciója keretében, a Biskek melletti Cson Tas-ban végezték ki, az egész kirgiz Központi Bizottsággal együtt.
[szerkesztés] Tanulmányai
1946-ban a frunzei Kirgiz Mezőgazdasági Intézet állattenyésztési szakán kezdte meg tanulmányait, amelyet a kazahsztáni Dzsambulban (ma Taraz) folytatott, ahol 1953-ban szerzett állatorvosi diplomát, és egy kísérlet farmon kezdett dolgozni.
Első publikációja 1952-ben jelent meg a "Szovjet Kirgízia" című folyóiratban, „A kirgiz nyelv terminológiája” címmel, amelyben anyanyelvének az orosz nyelvből átvett szavak eredményeként elért gazdagodását mérte fel. Első művét több novella követte, amelyek után felvételt nyert a moszkvai Gorkij Irodalmi Intézetbe, ahol 1958-ban szerzett diplomát.
[szerkesztés] Munkássága
Már tanulmányai folyamán is több kisebb-nagyobb művet publikált, elsősorban orosz, de kirgiz nyelven is. Az orosz olvasókat bámulatba ejtette, milyen szinten sajátitotta el nyelvüket a kirgiz állatorvos.
Ajtmatov számára a hírnevet a Dzsamila szerelme című kisregény hozta meg, amelyről Luis Aragon azt írta: „Ez a világ legszebb szerelmes története”. Műveinek visszatérő motívuma a türk népek élete, életmódja, és az a kérdés, hogy a modernizáció hogyan fosztja meg az embereket egyéniségüktől.
A hatvanas években már az egész Szovjetunióban felfigyeltek írásaira, az egyik legelismertebb kortárs szovjet íróvá és irodalmi figurává vált. Számos irodalmi intézmény, folyóirat kormányzó testületébe választották be. Ő volt a Kirgiz Filmgyártók Szövetségének elnöke több mint húsz éven át. Egy időben a Pravda című napilap rendszeres írója volt, regényeket, kisregényeket írt, de drámákkal és műfordításokkal is foglalkozott.
[szerkesztés] Társadalmi élete
[szerkesztés] Szovjet időszak
Csingiz Ajtmatov a világ legismertebb kirgiz írója, műveit több mint száz nyelvre forditották le, 90 millió példányt adtak el belőlük és Európában mindenütt olvassák. Kirgizisztánban a Legfelső Tanács tagjává választották, így részt vett az SZKP utolsó négy Kongresszusán, mint kirgiz küldött. Több szovjet kitüntetés birtokosa, köztük Lenin-renddel, Állami-díjjal tüntették ki (mindkettőt irodalmi munkásságáért kapta), és 50. születésnapjára megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a „Mozgalom a Demokráciáért” szervezet 1989-es újjáélesztésében.
[szerkesztés] Manapság
Ma a Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete, fia, Aszkar Ajtmatov kirgiz külügyminiszter volt. 2006. április 20-án a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvvásár vendégeként hazánkban tartózkodó írónak Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta.
Nálunk legismertebb művei (orosz címekkel):
- Dzsamila szerelme (Джамиля, 1958)
- Az Első tanító (Первый учитель, 1962)
- A versenyló halála (Прощай, Гульсары!, 1966)
- A Fehér Hajó (Белый пароход, 1970)
- Tengerparton futó tarka kutya (1978)
- Évszázadnál hosszabb ez a nap (И дольше века длится день, 1980)
- Vesztőhely (Плаха, 1988)
[szerkesztés] Emlékhely
Szülőfalujában, Sekerben, 1978-ban, 50. születésnapjára emlékház nyílt, amely életét és munkásságát mutatja be. A múzeumban több mint 1000 kiállítási tárgy kerül bemutatásra, kéziratok, cikkek, eredeti könyvek és fényképek. Külön szekció foglakozik szülei és családja életével.
Based on work by