De Gerando Ágost
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
De Gerando Ágost (Lyon, 1819. április 4. – Drezda, 1849. december 8.) földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
[szerkesztés] Élete
Anyja római nő volt a Barberi grófi családból; négy éves korában veszítette el édesatyját, De Gerando Antalt és nagybátyjának, b. Mari-Joseph de Gerando hires bölcselő- s pedagógus irónak házánál nevelkedett. Épen tanulmányait végezte s utolsó vizsgáit tette le, midőn Brunswick Teréz grófnő Párizsba ment unokahugával, Teleki Emma grófnővel és felkereste a nagy francia pedagogust. Amíg az öregek a nevelésről értekeztek, az ifjak irodalomról, művészetről, hazáról, haladásról beszélgettek, egymást megszerették és szüleik ellenkezését legyőzve egymáséi lettek. De Gerando Ágost ekkor 21 éves volt. A magyar hazát lelkesedéssel megszerette; Magyarországra jövén, közelebb akarta hozni a két népet. Ezért utazott hazánkban és közölte tanulmányai eredményét Franciaországban; sok ismeretterjesztő s politikai czikket irt főkép a Nationalba. Midőn 1848-ban Lajos Fülöpöt elűzték, barátai Franciaországba hívták vissza, de miután Magyarországon is kiütött a szabadságharc, visszatért közénk és részt vett a győri csatában, melyben a magyar zászlót meg is mentette. De gyenge testalkatú lévén, megbetegedett és Drezdában halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. december 18. választotta meg levelező tagjai közé s Lukács Móric tartott fölötte emlékbeszédet az akadémiában 1860. május 7.
[szerkesztés] Munkái
1. Essai historique sur ľorigine des Hongrois. Páris, 1844.
2. La Transylvanie et ses habitants. U. ott, 1845. Két kötet. (Németül Julius B. Seybt fordításában jelent meg Lipcsében 1845-ben.)
3. ĽEsprit public en Hongrie depuis la revolution Francaise. Páris, 1848. (Szinezett térképpel. Magyar fordítása: Politikai korszellem Magyarhonban a franczia forradalom óta. Első rész. A szabadsági eszmék története 1790-től 1847-ig. Pest, 1848. Németül is megjelent Lipcsében 1848-ban.)
Még egy nagy munkát kezdett meg: La Hongrie c., de ebből csak két cikk jelent meg a National-ban.
Based on work by