Drezda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Drezda (Dresden)



Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kormányzati kerület	Drezda
Kerület	szabad város
Alapítás éve	1206
Népesség	504 486 (2006 nov.)
Terület	328,30 km²
Népsűrűség	1537/km²
Tengerszint feletti magasság	113 m
Koordináták	51°02′ 13°00′
Irányítószám	01067–01326
Körzeti hivószám	0351
Rendszámtábla kód	DD
Polgármester	Lutz Vogel (FDP)
Honlap	www.dresden.de

Drezda (németül Dresden, szorb és vend nyelven Drežďany) Szászország német szövetségi állam fővárosa, egyben gazdasági és pénzügyi központja. Lakossága 2004 decemberében 480 347 fő, elővárosaival együtt egymillió fő. Fontos kulturális szerepe miatt gyakran "az Elba Firenzéjének" (Elbflorenz) nevezik.

[szerkesztés] Fekvése

Drezda az északi szélesség 51 fok 03 perc és a keleti hosszúság 13 fok 45 perces koordinátánál található, az Elba folyó partján. Mivel egy szűk folyóvölgyben található, a város éghajlata sokkal inkább viseli Dél-Németország éghajlatának jegyeit, és egyértelműen melegebb, mint a többi kelet-németországi terület.

[szerkesztés] Története

Az ősi szláv településhez, mely a folyó északi partján terült el, 1206-ban csatlakozott egy német városka, mely a folyó déli partján helyezkedett el. Ez a város régi központja, az Altstadt.

A páratlan mennyiségű barokk építészeti remekének hála, egykor Drezda volt Európa egyik legszebb városa. Az I. (Szász) Ágost alatt uralkodó építészeti stílust drezdai barokk néven ismerjük.

A város egyes negyedeiben voltak a legmagasabbak az életfenntartás költségei a II. világháború előtt. Drezda jelentős részét a II. világháború vége felé, 1945-ben a szövetséges légierő által végrehajtott éjszakai gyújtóbombázás romba döntötte.

A háborút követő évtizedekben a város sok műemlékét újjáépítették, ez a folyamat pedig sok új innovációt, az 1990-es német újraegyesítés után pedig sok pénzt hozott a városba, amely most újra a turistalátványosságok tárháza.

[szerkesztés] A belváros

Sok német várostól eltérően, melyeknek jól körülhatárolható belvárosuk van, Drezdának számos fontos társadalmi és gazdasági központja van elszórva a város területén.

[szerkesztés] Gazdaság és tudomány

Drezda fontos tudományos központ is, sok kutatónak ad otthont. Számos számítógéphardver- és hi-tech-fejlesztő cég nyitott irodát vagy kutatási létesítményt a régióban, ezért hívják a várost Németország szilíciumvölgyének. A Drezdai Műszaki Egyetem a világ egyik legrégibb műszaki egyeteme. A Volkswagen cég 2002-ben megnyílt üzemében a cég luxusautóit itt szerelik össze. Külső csarnoka üvegből készült.

[szerkesztés] Vallás

A városban 20 ezer római katolikus, 75 ezer evangélikus él. A második világháború után a zsidók száma erősen lecsökkent. Ma 700-an élnek itt.

[szerkesztés] Zöldterületek

2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak: területének egyharmadát erdő borítja, a Dresdner Heide. A Große Garten (a nagy kert) a város legnagyobb parkja.

[szerkesztés] Látnivalók

Drezda fő látnivalói a következők:

Semper Operaház
Zwinger: barokk épületcsoport, amely egy kertet fog közre
Frauenkirche: barokk templom
Hofkirche
Drezdai kastély
„A zöld széf”, németül Grünes Gewölbe, ahol a szász koronázási ékszereket bemutatják
Régi és új mesterek galériája
Széles folyó legelője
Brühl terasza, becézik Európa erkélyének is. Egy terasz, mely az Elbára néz.
A világ legnagyobb és legrégibb lapátkerekes gőzhajóflottája
A Fürstenzug: freskó, mely a Wettin dinasztiát mutatja be. Itt koronázták a fejedelmeket.
Nagy kastélyok: Festung Königstein erőd, Moritzburg vadászház, Pillnitz palota, Eckberg kastély, Albrechtsberg, Meissen (kastélyok)
villanegyedek: Blasewitz, Klotzsche, Preussiches Viertel, Wachwitz, Kleinzschachwitz, Weisser Hirsch, Südvorstadt, Wiener Viertel, Strehlen, Waldschlösschenviertel, Grosser Garten, Laubegast, Bühlaupark, Bürgerwiese, Striesen, Plauen, Bühlau, Hellerau, Johannstadt, Tolkewitz, Neugruna, Pillnitz és Radebeul.
Európa legnagyobb dixieland fesztiválja
Striezelmarkt: a legrégibb német karácsonyi vásár, csak karácsony környékén, Christstollen-t, karácsonyi piramist árulnak.
Sok műszaki és művészeti múzeum. Sok kollekció világrekord méretű, például itt található a világ legnagyobb porcelángyűjteménye.
A német hadtörténeti múzeum itt található, tárlatai a kőkorszakig nyúlnak vissza.
Karl May Múzeum a Radebeul nevű városrészben, az író egykori otthonában.
Kék Csoda: történelmi híd, mely a 19. század építészeti csodája volt
drezdai függővasút: olyan függővasút, mint a wuppertali függővasút
drezdai fogaskerekű
Wachwitz drezdai tévétorony: Sajnos a megfigyelőnyílásokat lezárták a tornyon.

A közelben, magasabban helyezkednek el Bannewitz és Rundteil falvak, az Erzgebirge hegység lábánál. Északkeleten található a Bühlau negyed, keleten pedig a Kleinzschachwitz, egy újabb villanegyed. Keletebbre található a Szász Svájc, egy elsődleges hegymászó célállomás. Meissen Drezdától nyugatra található, leghíresebb találmánya az európai porcelán (meisseni porcelán).