New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Death metal - Wikipédia

Death metal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A death metal a heavy metál egy szélsőségesen durva műfaja. A stílus tulajdonképpen a thrash metal egy szélsőséges változataként alakult ki, olyan zenekarok közrehatásával, mint a Celtic Frost és a Bathory. A műfaj sajátosságai közé tartoznak a lehangolt gitárok, disszonáns riffelés, és a hörgő vokalizálási stílus. További jellegzetességek, amelyek azonban nem minden death metál zenekarra igazak: gyors, intenzív dobmunka, a kétlábgép gyakori használat, az ún. blast beat gyakori alkalmazása, valamitn a hagyományos verzére és kórusra elkülönülő dalszerkezet elhagyása.

[szerkesztés] Története

A műfaj kialakulása a 1980-as évek közepére tehető. Elnevezésének eredete vitatott; közismert vélekedés szerint a Death nevű amerikai zenekartól ered, amely a műfaj egyik korai képviselője volt. Valószínűbb azonban, hogy a műfaj első művelőjeként említhető Possessed 1984-ben kiadott „Death Metal” című demójából származtatható a név. A '80-as évek második felében a műfaj rohamosan terjedni kezdett az USA-ban és nemsokára Svédországban is. A két országban azonban a death metál két különböző verziója alakult ki. A svéd irányzat képviselői dallamcentrikusabbak, jobban érezhetők a zenében a heavy metál gyökerek. Az amerikai irányzat brutálisabb és általában technikásabb is. Az amerikai színtér is több jól elkülöníthető színtérre oszlik, ezek közül a legjelentősebb a floridai és a New York-i. A svéd stílusú death metál jelentős képviselői közé tartozik a Dismember, a Cemetary, az Unleashed, a Necrophobic, továbbá korai albumain az Entombed és a Morgoth (német). Az amerikai death metál klasszikusai között említhető a Morbid Angel, a Suffocation, a Deicide, a Nile, a Dying Fetus, az Immolation, a Malevolent Creation és a Krisiun (brazil).

A svéd és az amerikai iskolán kívül sajátos kisebb színterek is létrejöttek, amelyek egyik irányzathoz sem köthetők egyértelműen. Így pl. az angol death metal számos képviselője részesíti előnyben a középtempós, monoton, de a svéd zenekarokhoz képest kevésbé dallamos dalokat (pl. Benediction, Bolt Thrower). A lengyel death metal együttesek pedig gyakran az amerikai irányzat brutalitását kombinálják a svédek thrashes hatásaival, dallamaival (Vader, Dies Irae, újabb Behemoth).

A death metál különösen brutális változata a gore death metál. A gore death metál zenekarok – közülük messze a legismertebb a Cannibal Corpse, említhető még az amerikai Disgorge és az Exhumed – az amerikai stílusú death metál képviselői, és elsősorban különösen véres szövegeik alapján különíthetők el. További jellemzőjük, hogy zeneileg némi rokonságot mutatnak a grindcore-ral.

A death metál egy vadhajtásaként alakult ki a '90-es évek elején a technikás, sajátos dalszerkezetekkel, számos más műfaji hatást (progresszív rock, jazz stb.) inkorporáló számokkal előálló progresszív death metál. Ide sorolható későbbi albumain a Death, az Atheist, a Cynic és a Pestilence. Teljesen tévesen szokták ugyanakkor néha idesorolni a (death metál hatásokkal valóban bíró) Opethet.

A svéd death metál és más dallamosabb műfajok keveredésével jött létre a '90-es évek első felében a dallamos death metál (első fontosabb képviselői: kései At The Gates, Dark Tranquillity, In Flames, kései Carcass). A dallamos death metál zeneileg csak lazán kapcsolódik a valódi death metálhoz, és a durva énekhangon kívül nem sok rokonságot mutat azzal. (Sokan tévesen ehhez az irányzathoz sorolják a valójában power/speed metált durva énekhanggal párosító Children of Bodomot és követőiket.) A death metál ma már lényegében az összes elképzelhető metál műfajjal, sőt más nem metál műfajokkal is keveredett, így egyre nehezebb meghatározni, mi tekinthető death metálnak és mi nem.


Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu