Ernest Rutherford
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sir Ernest Rutherford (Nelson (Új-Zéland) 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) Nobel-díjas fizikus
Ernest Rutherford szegény családból származott, ezért állami ösztöndíjjal végezte el az egyetemet Új-Zélandon. Doktori értekezését a nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámok mágneses hatásáról írta. Szintén ösztöndíjjal került a cambridge-i egyetemre 1894-ben. Ekkor még mindig az elektromágneses hullámokkal kísérletezett, így például – ilyen nagy távolságot a világon elsőként áthidalva – rádiókapcsolatot létesített a laboratórium és az attól három kilométerre lévő csillagvizsgáló között. 1896-ban a röntgensugárzás kutatásába kezdett; megkülönböztette a radioaktív és a röntgensugarakat. Felfedezte a sugárzás két fajtáját, az alfa és a béta sugárzást. 1898-ban egy kanadai egyetemen folytatta tovább a kísérleteit, egy évvel később fedezte fel a radongázt, továbbá a rádium, a polónium, és a bizmut számos új radioaktív izotópját. 1900-ban felfedezte a radioaktív bomlás exponenciális törvényét, és bevezette a felezési idő fogalmát. A radioaktív bomlás elméletét 1902-ben Frederick Soddy-val közösen fogalmazták meg.
1907-ben visszaköltözött Angliába. Előbb Manchesterben, majd 1919-től ismét Cambridge-ben tanított. Közben 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott – a díjak odaítélésének, illetve a diszciplínák átjárhatóságának érdekessége, hogy a ma atomfizikaként ismert tudományágat a 20. század hajnalán még a kémia tudományterületéhez sorolták: a rádium és a polónium felfedezéséért Marie Curie 1911-ben kapott például kémiai Nobel-díjat). 1910-ben munkatársai szórási kísérlete kapcsán következtetett az atommagra, majd 1918-ban a protonra, 1920-ban pedig megsejtette, hogy még egy részecskének kell lenni – utóbb ez vezet a neutron felfedezéséhez.
1931-ben lovagi rangot kapott. 1937-ben halt meg, a Westminster-apátságban nyugszik, közel Isaac Newtonhoz és Kelvinhez.
Based on work by