Fehérje
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fehérjék vagy proteinek olyan, az élő szervezetekben nagy mennyiségben található (szerves, bioorganikus), nagyméretű, -atomsúlyú molekulákból vagy molekulakomplexekből felépülő (makromolekuláris) anyagok, melyek alapvetően polimer aminosavláncokból és a hozzájuk kapcsolódó kisebb összetevőkből (fémionok, nukleotidok stb.) állnak össze. Nemcsak az élő szervezetek vázának felépítésében vesznek részt (szerkezeti- vagy vázfehérjék), hanem a létfenntartó dinamikus biokémiai folyamatokban is igen nagy szerepet kapnak (ld. pl. enzimek).
A fehérjék többsége enzimtulajdonságokkal rendelkező biokatalizátor, szerepük a szervezetben „alacsony” hőmérsékleten lezajló kémiai folyamatok szabályozott elősegítése. Fontos szerepük van az élő szervezetek testének felépítésében és megtámasztásában valamint a mozgás szervezésében is. Szintézisük a DNS által kódolt üzenet alapján a sejtekben történik.
Az első bonyolult fehérje, melynek aminosavösszetételét és térszerkezetét felderítették (Max Perutz és munkatsai), a hemoglobin.
A fehérjék esetenként több száz aminosav-alegységből tevődnek össze. A kevesebb (2-10) számú aminosavból felépülő, nem óriásmolekulás, fehérjeszerű vegyületek a(z oligo-) peptidek; (ilyen pl. az inzulin nevű hormon). Néha azonban a fehérjéket is szoktuk röviden peptideknek nevezni, a „polipeptid” szó rövidítéseként.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A fehérjék csportosítása
A fehérjéket szerkezet, alak, összetétel vagy funkció szerint csoportosítjuk.
[szerkesztés] Szerkezetük alapján
[szerkesztés] Primer szerkezet
Az élő szervezeteket felépítő fehérjék aminosavakból állnak, de tartalmazhatnak egyéb összetevőket is pl. fémionok, vagy vitaminok. A 20 féle aminosav kapcsolódásával létrejövő szerkezet elképesztő változatosságot engedélyez. Ha egy 100 aminosavból álló fehérjéből gondolatban az összes elképzelhető sorrendben létrehoznánk egy egy molekulát, akkor ez a sokféle fehérje nem férne el a világegyetemben.
[szerkesztés] Szekunder(másodlagos) szerkezet
A fehérjeláncok tekeredésük folytán (alfa-hélix) vagy (lamináris, béta-lemezes) szerkezeteket alakíthatnak ki, de a fehérjeszál nagy része rendezetlen is maradhat és ezáltal létrejön a fehérjék másodlagos szerkezete.
[szerkesztés] Tercier (harmadlagos) szerkezet
A fehérjeláncok harmadlagos szerkezete az aminosavláncok további felcsavarodásával alakul ki, amelynek eredményeképpen a fehérjemolekula egy cérnagombolyagra hasonlít. Általában ez a szerkezet kismértékben változhat a fehérje élete során, de a legtöbb esetben van néhány különösen valószínű és stabil szerkezet, mely formában a fehérje „szívesebben” tartózkodik, mint más konformációkban. Az esetleges stabilitás oka a csavarodáskor fellépő energiaviszonyokat befolyásolva az egymáshoz közel kerülő oldalláncok és a fehérjéhez kapcsolódó egyéb anyagok vonzó vagy taszító hatása. Különösen gyakoriak és fontosak a stabilizáló hatású ionos és hidrogénkötések valamint a diszulfidhidak. A cérnagombolyag szerkezet a fehérje szintézisekor már kialakul és ennek jelentősebb változása a fehérje denaturációjához vezet.
[szerkesztés] Quaterner (negyedleges) szerkezet
A negyedleges szerkezet pedig több különálló fehérjelánc kapcsolatát fejezi ki, amelyek az élő szervezetben működési egységet képeznek.
[szerkesztés] Alakjuk alapján
- 1. fibilliáris (fonalas) – ezek a másodlagos szerkezetű fehérjék
- aktin
- miozin
- fibrinogén
- kollagén
- 2. globuláris (gomolyag) – harmadlagos v. negyedleges szerkezet:
- albumin
- hemoglobin
[szerkesztés] Összetételük szerint
- egyszerű fehérjék
- összetett fehérjék
[szerkesztés] Funkciójuk szerint
- enzimek
- struktur fehérjék
- egyéb funkciójú fehérjék
[szerkesztés] Lásd még
- Aminosav
- Fehérjeszintézis
- Bakó fehérje
Based on work by