Fogoly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk madár szól. További jelentéséhez lásd: rab.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Perdix perdix (Linnaeus, 1758) |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A fogoly (Perdix perdix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Európa mérsékelt övi részétől, Írországtól a Jenyiszejig terjedt el, a természetes sztyeppkörnyezetben őshonos.
[szerkesztés] Alfajai
- Perdix perdix arenicola
- Perdix perdix armoricana – Franciaország
- Perdix perdix borkumensis
- Perdix perdix canescens – Törökország, Dél-Kaukázus, Észak- és Északnyugat-Irán
- Perdix perdix furvescens
- Perdix perdix hispaniensis – Közép-Pireneusok, Kantábria és Észak-Portugália
- Perdix perdix hungarian
- Perdix perdix italica – Appennini-félsziget
- Perdix perdix lucida – Finnországtól kelet felé az Uráli-hegységig, délnyugat irányba a Fekete-tengerig, Kaukázus északi része
- Perdix perdix perdix – Dél-Skandinávia, Nagy-Britannia, Észak-Franciaországtól egészen Görögországig
- Perdix perdix robusta – Uráli-hegység, Szibéria, Kaszpi-puszták
- Perdix perdix sphangnetorum – Észak-Hollandia, Északnyugat-Németország
[szerkesztés] Megjelenés
Testhossza 29-31 centiméter, szárnyai fesztávolsága 45-48 centiméter, súlya 350-450 grammig. Csőrét csekély viaszhártya borítja, orrgödrei csupaszok, zömöktestü. Háta világosbarna sötét foltokkal; hasa fehér, nagy gesztenyebarna foltokkal.
[szerkesztés] Életmód
Tápláléka nagyobb részben gyommagvakból, kisebb részben zöld növényi részekből áll. A fogoly ragaszkodik élőhelyéhez, csak tartósan kemény tél esetén kóborol, de ez a szétszóródás jelentős pusztulással fenyeget.
[szerkesztés] Szaporodás
A fogoly monogám madár, egy életre választ párt. Talajmélyedésbe kapart, fűvel bélelt fészkét többnyire árokszéleken, erdőssztyeppjellegű réteken készíti. A fészekalj általában 8-10 tojásból áll, de nem ritka az ennél nagyobb fészekalj sem. A tojásokon 24-25 napig csak a tojó kotlik, a hím a közelben őrködik. A fiókák kikelése után szinte azonnal elhagyják a fészket, kéthetes korukig apró rovarokat fogyasztanak. A szülők vezetésével tavaszig egy csapatot alkotnak, akkor egy idegen csapatból párt választanak maguknak.
[szerkesztés] Források
- Magyarország fészkelő madarai; Szerk: Haraszty László; Natura ISBN 9632330994
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján