Fudzsi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fudzsi-jama 富士山
A Fudzsi, előtérben szakurák és egy Sinkanszen
Magasság	3 776,24 méter
Hely	Honsú, Japán
Kiemelkedés	3 776 méter (35.)
Koordináták	é. sz. 35,358° k. h. 138,731°
Típus	Sztratovulkán
Megmászás	663-ban egy ismeretlen szerzetes által

A Fudzsi Japán hegy, amely 3776 m magas. A csúcs Japán egyik jelképe, ezért gyakran előfordul a művészetben.

[szerkesztés] Fekvése

A Honshu sziget Csendes-óceáni partján fekszik, Tokiótól nyugatra. A Fudzsi hegy körül öt tó helyezkedik el: Kawagucsiko-tó, Yamanakako-tó, Szaiko-tó, Motosuko-tó és Sodzsiko-tó. A hegy a Fudzsi-Hakone-Izu Nemzeti Park része.

[szerkesztés] Geológia

A Fudzsi-hegy kialakulásában a vulkáni tevékenység négy különálló szakaszát azonosították. Az első szakasz, Szen-komitake, egy andezit-magból áll, amelyet nemrég tártak fel a hegy mélyében. Utána következett a Komitake Fudzsi, egy bazalt-réteg, amelyről feltételezik a tudósok, hogy több százezer évvel ezelőtt jött létre. Körülbelül 100 000 évvel ezelőtt alakult ki a "Régi Fudzsi", a Komitake Fudzsi tetején. Az "Új Fudzsi" kora kb. 10 000 évre tehető. [1]

A vulkánt kitörésének kockázata manapság az alacsony szinten áll. Utolsó kitörésére 1707-ben, az Edo-korszakban került sor.

[szerkesztés] A név eredete

A Fudzsi név eredete tiszázatlan, de a történelem során több kínai írásjelhez kötötték a nép etimológiának megfelelően. Az egyik ilyen magyarázat szerint a Fudzsi az 不二 összetételből ered(nem + kettő), ami páratlant jelent. A másik magyarázat szerint az eredete 不尽 (nem + vég), vagyis végnélküli. A legnépszerűbb népi etimológia szerint a hegy neve harcosokban bővelkedőt jelent, amelyet a 富士 (bőséges vagy gazdag + harcos) kínai írásjelek jelölnek.

[szerkesztés] Története

Úgy gondolják, hogy először egy névtelen szerzetes mászta meg 663-ban. Mivel ősidők óta szent hegynek számít, a Fudzsi-hegy környéke tiltott terület volt a nők számára egészen a Meidzsi-korszakig. A Fudzsi-hegy gyakori téma a japán művészetben. A leghíresebb Hokuszai festő mesterműve, a Fudzsi-hegy 36 képe. A japán irodalomban is korszaktól függetlenül gyakran említik, sok versnek is ez a témája. A Fudzsi-hegynek harci hagyományai is vanank: a régi szamurájok a hegy lábánál szoktak edzeni, közel a jelenlegi Gotemba városhoz.

[szerkesztés] Hegymászás

A hegymászás legkedveltebb időszaka július 1. és augusztus 27. között van. Évente kb. 200000 ember mássza meg a Fudzsi-hegyet, ennek 30%-a külföldi. Az út felfelé 3-7 órát, lefelé 2-5 órát tart. Az út tíz állomásra oszlik, az első ötig kövezett út vezet; ez a tengerszint felett 2300 méter körül van. A hegymászók növekedő száma a szemét mennyiségének növekedésével járt, de ez nem csökkentette a hegy népszerűségét. A hegymászásról bővebben a Japan Times cikkében lehet olvasni: Getting to the top in Japan.

[szerkesztés] Aokigahara

Aokigahara a hegy lábánál fekvő erdő, amelyhez sok legenda kapcsolódik. Az egyik szerint, a hegy sziklái nagymennyiségű vasat tartalmaznak, ezért az iránytűk nem működnek. Ez a legenda teljesen hamis. A japán önvédelmi erők és az amerikai hadsereg rendszeresen tartanak katonai gyakorlatokat az erdőben, és közben ellenőrizték, hogy az iránytűk rendesen működnek. A vasérc által gerjesztett mágneses mező túl gyenge, semhogy zavarná az iránytű, vagy az elektronikus berendezések működését. Az erdőben talált barlangok sziklából és jégből vannak, még akkor is, ha a felszínen nyár van. A legenda szerint az erdőt szörnyek, szellemek és manók lakják. Az Aokigahara Jukai (a fák tengere), az öngyilkosságok zónája. Több mint hetvennyolc holttestet találtak, annak ellenére, hogy a hatóságok az öngyilkosságot tiltó táblákat helyeztek ki.

[szerkesztés] Érdekességek

Az Atari és Infiniti logoja a Fudzsi-hegy stilizált képe.
Az Új-Zélandon fekvő Mount Egmont bizonyos szögből nézve annyira hasonlít a Fudzsihoz, hogy egyes filmekben is ezt használják, például Az utolsó szamuráj-ban.