Gyergyószentmiklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyergyószentmiklós
Szent Miklós szobra Gyergyószentmiklóson
Megye	Hargita
Régió	Erdély
Tszf. magasság	680 m
Koordináták	é. sz. 46°43′0’’ k. h. 25°37′0’’
Terület	222 km²
Népesség - Teljes	20.018
Polgármester	Papp József

Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város a mai Romániában Hargita megyében. Az egykori Gyergyószék központja. Gyilkostó tartozik hozzá. Többek között Eger és Szigetszentmiklós testvérvárosa.

[szerkesztés] Fekvése

A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevének első tagja a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, de lehet hogy Gyergyjó (= György folyó) értelme van és azelőtt folyónév volt. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta.

[szerkesztés] Története

Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ben magasították.
Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.

[szerkesztés] Városrészek

Felszeg, a város keleti része, amely a Római Katolikus templomtól keletre helyezkedik el, a város egyik igen fejletlen negyede, lakóházak és a város katonaságának kaszárnyája található itt
Központ és Főtér, az előbbi magában foglalja az utóbbit, és annak környékét, a látnivalók nagy része, valamint az intézmények többsége itt található
A Központtól északra található a Temető-telep, ahol a város temetője és sok lakóház található
Hóvirág telep, ez a város dél-keleti része, itt szintén lakóházak találhatók, valamint nagy kaszálók
Piactér, itt található a város piaca, valamint itt irányitódik el a teherautó-forgalom, lakóházak és intézmények találhatók itt, ez a telep egészen a város nyugati részében elhelyezkedő vasútállomásig tart
Virág- és Bucsin-negyed, ezek tömbháznegyedek, a város tisztább és fejletteb része ez, szintén a vasútállomásig tart
Az ipari városrész a vasútállomástól nyugatra található, egy kissé nyújtott negyed, gyárak, irodák és áruház is található itt

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1740-ben Ákontz-Kövér István, mechitarista szerzetes, cimzetes érsek, a vlencei rendház főapátja.
Itt született 1800-ban Fogarassy Mihály erdélyi püspök.
Itt született 1809-ben Földváry Károly 48-as honvédezredes az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes.
Itt született 1881-ben Lázár István író, költő.
Itt született 1899-ben Karácsony János festőművész
Itt született 1908-ban Vákár Tibor grafikus, festőművész.
Itt született 1909-ben Balás Gábor író, műfordító, jogtörténész, a Székelykör megalapitója.
Itt született 1912-ben Salamon Ernő költő.
Itt született 1945-ben Molnár Endre olimpiai bajnok vízilabdázó, 2006-tól a város díszpolgára.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Képek

Műemlék a város temetőjében

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hargita megye városai
Balánbánya \| Borszék \| Csíkszereda \| Gyergyószentmiklós \| Maroshévíz \| Szentegyháza \| Székelykeresztúr \| Székelyudvarhely \| Tusnádfürdő

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../g/y/e/Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.html"

Kategóriák: Hargita megye települései | Erdélyi városok