Cegléd

A terület a rézkor óta lakott, több bronzkori és népvándorláskori leletet találtak. A honfoglalás idején kis falu volt. Elsőként IV. László király 1290. március 5-én kelt oklevelében említik, Chegled néven. A név valószínűleg egy fűzfajta (cigle) nevéből ered, így fűzfácskát jelent. Egyes vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.

Az Árpád-korban virágzó falut a tatárok felégették, később népesült be újra. Nagy Lajos 1364. május 8-án felmentette a vámfizetés alól Ceglédet, így tulajdonképpen várossá nyilvánította. 1368-ban az óbudai apácáknak adományozta.

1448-ban Hunyadi János kormányzó gyümölcsoltó Boldogasszony, Barnabás apostol és Máté evangelista ünnepeire országos vásártartási jogot adományozott a településnek. (MOL DL 14 166.) Emellett 1521-ből ismerjük András napi országos vásárát is. (MOL DL 23 567.) Sajnos a városban tartott hetipiac napjára nincsen adatunk.

A város lakosságának nagyságára az 1470-es és az 1510-es évekből van adatunk. Az előbbi években kb. 750, míg az utóbbi években kb. 1100 ember lakta Ceglédet.

A város 1509-ben fellázadt az apácák tiszttartója ellen annak különböző, az adók beszedésekor elkövetett önkényeskedései miatt, és egy parázs vita után a városiak megölték Rózsás Sebestyén diákot. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására. Az új tiszttartó segítségével aztán két évvel később sikerült a diák családjával egyezséget kötnie az apácáknak és a lakosoknak. Ennek értelmében a város 200 forintnyi kárpótlást fizetett a tiszttartó rokonainak. A ceglédiek a Dózsa-féle parasztfelkeléskor Mészáros Lőrinc pap vezetésével csatlakoztak a sereghez.

Az első városi tanács által kiadott oklevelet 1521-ből ismerjük. (MOL DL 23 567.)

A középkori folyamán a településről 13 egyetemre járót személy nevét ismejük.

Buda elfoglalása után Cegléd török hódoltság alá került, de megmaradt a magyar közigazgatás is. A 16. század végén a törökökkel szövetséges tatárok lerombolták a várost. Jóval később népesült be újra. A 17. században a kivonuló törökök újra felégették. A lakosság Nagykőrösre menekült, de később visszatértek és újra felépítették városukat.

Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban. A szabadságharc után a sok nehézséget elszenvedett város újra gyarapodásnak indult, 1848-ra már több, mint 16 000 lakója volt, annak ellenére, hogy 1834-ben nagy tűzvész pusztított. A tűz után épült fel a mai város nagy része.

1847-ben elérte a várost a Pest–Szolnok vasútvonal. Ugyanebben az évben alapították a Gazdaképzőt, ami meghonosította a szőlő-és gyümölcskultúrát.

Az 1848-as szabadságharc során Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét közös gyűlése közös felhívást intézett a kormányhoz („ceglédi levél”), ez indította el Kossuth Lajos toborzókörútját. Sokan beálltak Kossuth seregébe a ceglédiek közül is.

A kiegyezés után a város szépen fejlődött. A II. világháború idején Ceglédet többször is bombatámadás érte.

A hetvenes évek óta a város fejlődésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt ipara, visszafejlődött mezőgazdasága.

[szerkesztés] Nevezetességei

Kéttornyos, görögkereszt alaprajzú, késő klasszicista stílusú templom

Református Nagytemplom
Városháza (eklektikus)
Szent Kereszt Felmagasztalása templom (klasszicista)
Katolikus Óplébánia (18. század)
Kultúrpalota (Kossuth Művelődési Központ)
Ceglédi Galéria
Kossuth-erkély
Harangláb
Evangélikus templom (neogótikus)
Dobmúzeum
Kossuth-múzeum
Magyarok Nagyasszonya kápolna
Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Általános iskolák

Táncsics Mihály Általános Iskola

Várkonyi István Általános Iskola

Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola

Külterületi (v. Budai úti) Általános Iskola

Losontzi István Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon

[szerkesztés] Középiskolák

Bem József Műszaki Szakközép- és Szakiskola

Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Kossuth Lajos Gimnázium

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola

[szerkesztés] Zeneiskolák

Erkel Ferenc Zeneiskola

[szerkesztés] Testvérvárosok

Ceglédnek öt erdélyi, két német és egy magyar testvérvárosa van:

[szerkesztés] Hires emberek

Itt született 1918. április 20-án Gál József, az első világbajnoki címet szerzett magyar birkózó, Cegléd díszpolgára.
itt született 1928. október 6-án Csordás György Európa-bajnok úszó.