Halmazrendszer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Halmazrendszeren a matematikában többféle, de sok tekintetben hasonló dolgot érthetünk:
- A naiv halmazelméletben szokás halmazrendszer vagy halmazcsalád néven beszélni olyan halmazokról, melyeknek elemei mind halmazok; erre a kétértelműség fellépte miatt alkalmazzuk inkább szigorúan a halmazcsalád elnevezést;
- Szűkebb értelemben vett halmazrendszeren (a szakirodalomban gyakran indexezett vagy indexelt halmazrendszer néven fordul elő) olyan „rendezett multihalmazt” érthetünk ("rendezett" = az elemek sorrendje is számít[1]; "multihalmaz" = az elemek ismétlődhetnek, többször is előfordulhatnak), melynek elemei is halmazok. Rövidebben, halmazrendszeren egyszerűen egy olyan elemrendszert (tkp. „vektort”) érthetünk, melynek elemei is halmazok.
A precíz definíció a következő:
Legyen I tetszőleges halmaz, az ún. indexhalmaz (ez gyakran a pozitív egészek halmaza). Legyen továbbá másik tetszőleges halmaz, és jelölje részhalmazai halmazát, azaz hatványhalmazát -val jelöljük.
Ekkor valamely függvényt az halmaz I indexhalmaz feletti halmazrendszerének nevezzük, és -vel jelöljük. Tehát . Az részhalmazokat a (halmaz)rendszer tagjainak nevezzük. Helytelen egy kissé, de általában nem okoz félreértést az rendszer egy tagja esetén az , azaz az jelölés használata.
A halmazrendszerek azonosíthatóak a hipergráfokkal (minden halmazrendszernek megfelel egy és csak egy hipergráf, és viszont).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjegyzések a definíciókról: összefüggések és eltérések
A halmazrendszer fogalma a halmazelmélet fogalmaira úgy alapítható precízen, ha függvényként (elemrendszerként) értelmezzük. E modellben az elemeknek - tag(halmaz)oknak - indexekből és taghalmazokból álló rendezett párok felelnek meg, ezért a taghalmazok „sorrendjére” nézve megkülönböztető erővel bír utóbbiaknak a különböző indexekkel való párosítása még akkor is, ha az indexhalmazon semmiféle rendezés, belső reláció nincs értelmezve. Ugyanezen ok, az eltérő indexek miatt ugyanazon taghalmaz "többször is előfordulhat", nevezetesen ha a,b∈I is a≠b, akkor az (a,A), (b,A) pár különböző, noha „ugyanazt a taghalmazt reprezentálja”.
A halmazcsalád és (indexelt) halmazrendszer fogalma tehát különbözik: a halmazcsalád "rendezetlen" halmazok egy halmaza, míg a halmazrendszer bonyolultabb struktúra: "rendezett" halmazok (konkrétan, elem-halmaz-párosok) egy halmaza. A szakirodalomban e két terminus jelentése még ingadozó, sok szerző nemcsak egymástól eltérően használja a "halmazrendszer" kifejezést, de néhányan tudatában is vannak az eltéréseknek; ti. a szakkifejezések rögzítetlenségére kifejezetten fel is hívják a figyelmet [2]
[szerkesztés] A halmazrendszerek jelentősége
A halmazrendszerek igen hasznosak - persze az olyan halmazelméleti alkalmazásokon túl, mint a kiválasztási axióma formalizálása - a matematikai analízisben, mert már a valós számok halmazának bizonyos gyakori felépítési módjaihoz is sokszor van szükség végtelen sok halmazzal végzett műveletekre (unió, metszet). Az ilyesfajta alkalmazásokon kívül elsősorban a kombinatorika foglalkozik a halmazrendszerekkel, utóbbi esetben persze leginkább véges indexhalmazú és véges taghalmazokkal rendelkező rendszerek jönnek szóba.
[szerkesztés] Halmazműveletek
A halmazrendszerekkel különféle műveletek végezhetőek, pl.
- Unió / Egyesítés: = =
- Metszet: = = .
- Diszjunkt unió vagy szimmetrikus differencia: az unió definíciójában az egzisztenciális kvantort unicit egzisztenciális kvantorra ( = „létezik pontosan egy ... ”) kell cserélni;
Ezen műveletekkel bővebben az unió, a metszet és a halmazműveletek cikkekben foglalkozunk.
Számos fogalom sokkal kényelmesebben és ugyanakkor precízebben leírható a második felfogásban definiált halmazrendszerek segítségével, mint pusztán halmazcsaládokra hagyatkozva.
[szerkesztés] Izomorfia
Legyen A := (Ai)i∈I és B := (Bj)j∈J két, az I ill. J indexhalmazok közti halmazrendszer. Ekkor őket izomorfnak nevezzük, ha van az ∪(A) := A és a ∪(B) :=B halmazok közt olyan φA→B bijekció, melyre igaz, hogy tetszőleges a∈A-ra és i∈I-re akkor és csak akkor igaz a∈Ai, ha φ[a]∈B-hez is található olyan j∈J index, hogy φ[Ai] := {b∈B | ∃a∈Ai : φ(a)=b} = Bj; és hasonló teljesül tetszőleges b∈B esetén is. Röviden szólva, ha van olyan bijekció a rendszerek unióhalmazai közt, hogy az A rendszer tetszőleges indexelt taghalmazának e függvény szerinti "képe" (relációmetszete) a B rendszer egy taghalmaza legyen, és viszont: a B rendszer egy taghalmazának e függvény szerinti képe az A egy taghalmaza legyen.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ A "rendezett" kifejezést itt tehát a naiv halmazelméletben alkalmazott módon használtuk, vö. "rendezett pár", és nem a gyakoribb, analitikus jellegű értelemben: "rendezési relációval ellátott".
- ^ Hajnal Péter: Halmazrendszerek. Polygon jegyzettár, Polygon kiadó, Szeged, 2002.; 2. old. ISSN 1417-0590.
[szerkesztés] Lásd még
- elemrendszer
- hipergráf
- irányított halmazrendszer
- halmazrendszerek kombinatorikája
[szerkesztés] Irodalom
- Maurer Gyula: Bevezetés a struktúrák elméletébe.
- Hajnal Péter: Halmazrendszerek. Polygon jegyzettár, Polygon kiadó, Szeged, 2002.; ISSN 1417-0590.