Hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Sziklás-hegység Észak-Amerikában

A hegység egy olyan földrajzi képződmény, amely egy meghatározott magasságig kiemelkedik a körülötte lévő földfelszín felett. Egy hegységet rendszerint magassága és meredeksége alapján lehet a dombságtól megkülönböztetni, de jelentékeny átfedések is léteznek, és a használat általában a helyi szokások alapján nyilvánul meg. (pl. Magyarországon a kb. 300-400 m magas Bakonyt hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.). Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika, a fekete kontinens 3%-át. Összesen a Föld felszínének 24%-át tekinthetjük hegyvidéknek, amelyek minden tizedik ember élőhelyének számítanak. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függenek.

2 típust különböztetünk meg:

Középhegység: 500-1500 méter közötti hegy.
Magashegység: 1500 méter feletti hegy.

Tartalomjegyzék

1 Keletkezés
2 Csúcsok
- 2.1 A földrészek legmagasabb hegyei
- 2.2 A leghosszabb hegységek
3 Jellemzők
4 Földtan

[szerkesztés] Keletkezés

A hegyeket kialakulásuk módja szerint is csoportosítják:

Gyűrt hegyek: A hegyek többsége olyankor keletkezik, amikor a földkéreg lemezei összeütköznek, és a lemezhatárok mentén a kőzetek felgyűrődnek, majd megemelkednek. Ez a folyamat az ún. hegységképződés. A megemelkedett tájon aztán az erózió alakítja ki a csúcsokat és a völgyeket. Így alakultak ki pl. a Himalája, az Andok és az Alpok hegyvonulatai.
Tűzhányók: A tűzhányók jelentős része alakít ki maga körül kúpot a kitörések során a felszínre törő hamuból és/vagy lávából. Az ilyen csúcsok olykor igen magasra nőhetnek: az antarktiszi Mount Erebus nevű - ma is működő - tűzhányó például 4032 m magas. Így alakult ki például a Kilimandzsáró és a Mount St. Helens.
Erodált hegyek: Ezek a hegyek eredetileg magasan fekvő területek erőteljes - például folyók általi - eróziójával alakulnak ki. Ilyen például az ausztráliai Blue-hegység, vagy a dél-afrikai Fokváros közelében emelkedő Tábla-hegy.
Szigethegyek: Elszigetelt hegyek: kiemelkednek a tájból, amelynek többi részét teljesen lekoptatta az erózió. Ilyen például az ausztráliai Uluru (Ayers Rock), és így alakultak ki a görögorszáki Meteorák csúcsai is.

[szerkesztés] Csúcsok

[szerkesztés] A földrészek legmagasabb hegyei

Hegyek a Földön mindenütt vannak, ám nem minden kontintensen egyforma magasságúak. Ausztráliában például sok millió éve nem képződtek új hegyek, és a felszínén igen nagy változásokat idézett elő az erózió, míg az Alpok vagy a Himalája földtani tekintetben csak "nemrég", alig 10 millió éve gyűrődtek fel. A legmagasabb hegyek kontinensenként lebontva:

Földrész	Hegység	Magassága	Ország
Ázsia	Mount Everest	8848 m	Nepál/Tibet
Afrika	Kilimandzsáró	5895 m	Kenya
Dél-Amerika	Aconcagua	6960 m	Argentína
Észak-Amerika	Mount McKinley	6194 m	USA, Alaszka
Antarktisz	Vinson Massif	5139 m	Antarktisz
Európa	Mont Blanc	4807 m	Franciaország, Olaszország

[szerkesztés] A leghosszabb hegységek

Helyezés	Hegység	Hossz	Kontinens/Ország
1.	Andok	7242 km	Dél-Amerika
2.	Sziklás-hegység	6035 km	Észak-Amerika
3.	Himalája	3862 km	Ázsia
4.	Nagy-Vízválasztó-hegység	3651 km	Ausztrália
5.	Brazíliai-keleti-parti-hegység	3058 km	Brazília
6.	Szumátrai-hegység	2897 km	Jáva
7.	Tien-san	2253 km	Kína
8.	Keleti-Ghátok	2092 km	India