Heribert Illig

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Heribert Illig
Született:
1947. Vohenstrauß, Németország

Heribert Illig (Vohenstrauß, Németország, 1947. – ) ellentmondásos megítélésű német germanista, rendszeranalitikus, a „Zeitensprünge” folyóirat alapító szerkesztője és gräfelfingi Mantis-Verlag vezetője. Az ún. „fantomidő-hipotézis”, vagy népszerűbb nevén a „kitalált középkor-elmélet” ismert támogatója. A történelmi elméleteit a történészek elutasítják.

Tartalomjegyzék

1 Életrajza
2 Történelmi feltevései
- 2.1 Más, hasonló elméletek
3 Heribert Illig könyvei
4 Egyéb irodalom
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajza

A bajorországi születésű Illig germanista doktori disszertációjában a zsidó származású Egon Friedell (1878-1938) osztrák író, publicista, színész és kritikus életművét dolgozta fel.

[szerkesztés] Történelmi feltevései

Illig az 1998-ban kiadott „Kitalált középkor” című munkájában azt állítja, hogy a 614 és 911 közötti mintegy 300 év „soha nem létezett”. Ezen állításnak messzemenő következményei vannak nemcsak az európai, hanem az iszlám történelmet illetően is, s emellett nagyon fontos magyar vonatkozásai is vannak.

Állításait Illig főleg a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapítja. Szerinte a kor tárgyi leletei más időszakokból származnak és e kor történelmi személyiségek mindegyike – beleértve Nagy Károlyt is – egyszerű koholmány. Bár mások támogatják az elméletet – pl. Hans-Ulrich Niemitz, Christoph Marx, Angelika Müller, Uwe Topper, és Manfred Zeller – mégis a legtöbb történész csak egyszerű képzelgésnek tartja, s a hivatkozott bizonyítékok többségét elvetik. Ennek következtében a „fantomidő-hipotézis”-t egyelőre áltudománynak tartják.

Illig elméletének másik alapja az a gondolat, hogy a Gergely-naptár 1582-ben való elfogadásakor a korábbi Julián naptár-hoz képest egy tíz napos eltérés kiküszöbölése során sok dátum tévesen lett átszámítva, s az új rendszerben ennek következményeképpen tizenhárom napi eltérés keletkezett. Ezt a hibát annak tudták be, hogy a Julián év 1’20”-cel hosszabb volt mint azt ma tudjuk. Ezen eltérés kiküszöbölése érdekében XIII. Gergely pápa utasítására 1582. október 4-ének másnapja október 15-e lett. (Ez az oka annak is, hogy az Októberi Forradalom (1917. október 25.) november 7-én történt, mivel a keleti ortodox világ az orosz bolsevik hatalomátvételig nem fogadta el ezt a naptárváltást.

[szerkesztés] Más, hasonló elméletek

Az ún. Új időrend az Orosz Tudományos Akadémia rendes tagja, Anatolij Tyimofejevics Fomenko (1945-) matematikus munkája, aki ennél a fantomidő-hipotézisnél lényegesen szélesebb hézag létezését állítja. Szerinte a hagyományos történelmi adatokban egy teljes évezred hiányzik. Ezt az elméletet általánosan komolytalannak tartják.

[szerkesztés] Heribert Illig könyvei

Német nyelvű köteteinek teljes bibliográfiája
Heribert Illig – Klaus Weissgerber: Magyarok a kitalált középkorban. Újraírt történelem, Allprint, 2003
Dr. Klaus Weissgerber: A kitalált magyar középkor – A Képes Krónikák
Dr. Heribert Illig – Prof. Dr. Hans-Ulrich Niemitz: Mi marad a középkorból? – Egy paradigmaváltás jelei
Heribert Illig: Korlátolt felelősségű naptár. Koraközépkori kitalált történelem lebegő talapzaton