Áltudomány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Áltudománynak az olyan gondolatokat, eszmerendszereket, elgondolásokat nevezzük, amelyek magukat tudományként határozzák meg, de a tudomány fogalmának nem felelnek meg. (Leggyakoribb hibájuk a természettudományos kutatások alapját képező, szigorúan ellenőrzött és statisztikailag kiértékelt és megfelelően interpretált, reprodukálható kísérletek vagy ennek megfelelő más érdemi tesztelési eljárások hiánya. Lásd: tudományos módszer.)

	Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.
– C.F. Weizsacker

A tudomány igazságtartalmára nézve tesztelhető (tehát potenciálisan igazolható vagy cáfolható) ismeretek gondolati rendszere. Ha valami tesztelhetetlen, ellenőrizhetetlen ismeretekből áll, vagy nem alkot gondolati rendszert, akkor az nem tudomány. A "nem tudomány" jelzőként alkalmazva nem foglal magában értékítéletet. Attól, hogy valami nem tudomány még nagyon értékes lehet, hiszen gondolati rendszert a vallások, mitológiák, népmesék, regények vagy más művészeti alkotások is képezhetnek. Hasznosak lehetnek továbbá olyan igazolt ismeretekből álló „tárházak” is, amelyek viszont nem alkotnak gondolati rendszert, pl. telefonkönyv.

A nem tudomány akkor válik áltudománnyá, ha magát megtévesztő szándékkal tudományként tünteti fel. Éppen ezért az áltudomány minősítést egyértelműen pejoratív értelemben használjuk, amit az így minősített elméletek követői szinte mindig visszautasítanak. Fontos, hogy az áltudomány fogalomkörébe ne vonjuk bele a kultúra azon területeit, amelyek önmagukban ugyan nyilvánvalóan nem tudományok, elnevezésükben mégis tudományosságra való utalás fedezhető fel, ez az utalás azonban nem megtévesztő szándékkal történik, hanem csupán hagyományos szóhasználati maradvány és e szakterületekre maguk a művelőik sem mint tudományra tekintenek. Ilyenek tipikusan a vallásos és nem vallásos világnézetek bölcseletei (mitológiák, teológia, filozófiai irányzatok ...), valamint egyes önmagukban tudományt nem alkotó segédtudományok és hobbi szakterületek, mint a numizmatika, filatelia, fenetikus zootaxonómia, zoológiai nomenklatúra, muzeológia stb. Utóbbiak, bár a tudomány fogalmának nem felelnek meg, gyakran hasznos segítséget nyújtanak a valódi tudományos kutatások számára is.

Fenti okok miatt gyakran nehéz egy gondolati rendszerről egyértelműen eldönteni, hogy áltudomány-e vagy sem. Ha nyilvánvaló, hogy nem törekszik állításainak igazolására, hanem pl. kinyilatkoztatásokból, jelentős személyiségek állításaiból, hallomásból származó történetekből, vagy légből kapottan vezet le újabb megállapításokat, akkor egyértelműen nem tudományról van szó.

A kérdés eldöntését nehezíti az is, hogy egykor tudományosnak és nyitott kérdésnek számító, de ma már közismert evidenciák miatt elvetett, vagyis általánosan tudományosan komolytalannak tartott elméletek makacs követőire is alkalmazható (pl. a sumer-magyar rokonság hívei, asztrológia hívei, „körnégyszögesítők”, örökmozgókészítők, alkimisták). Ilyen esetben egy ma már tudománytalannak minősülő gondolati rendszer művelői valóban értékes múltbeli gyökerekre, valódi tudományos előzményekre, sőt sok esetben neves és ma is elismert tudománytörténeti személyiségek tekintélyére hivatkozhatnak.

Tartalomjegyzék

1 Áltudományosság gyanújára okot adó tényezők
2 Területek, amiket gyakran áltudománynak tekintenek
3 Külső források
- 3.1 Elektronikus források
  - 3.1.1 Magyar nyelven
  - 3.1.2 Angol nyelven
- 3.2 Papíralapú magyar nyelvű források (ajánlott irodalom)

[szerkesztés] Áltudományosság gyanújára okot adó tényezők

Az áltudományosság természetesen nem valamely témakör sajátossága, hiszen szinte minden kérdést lehet tudományosan és áltudományosan is tanulmányozni. Egyes témakörök azonban másoknál gyakrabban vonzzák a kalandorokat, így gyakrabban nyújtanak tápot áltudományok megjelenéséhez.

Áltudományok megjelenésére az alábbi esetekben kell gyanakodnunk ("kockázatnövelő tényezők"):

1. ha egy kérdéskör adott módszerekkel való tanulmányozása nem igényel komolyabb előképzettséget,
2. ha egy kérdéskör tanulmányozásához nincs szükség más tudományágak eredményeire,
3. ha egy kérdéskör tanulmányozása kapcsán levont megállapításokat nem törekszenek a többi tudomány által is elismert eljárásokkal, körültekintően ellenőrizni, tesztelni,
4. ha valamilyen kérdéskör "kutatása" rövidtávú üzleti előnyökkel jár,
5. ha valamilyen kérdéskör "kutatása" rövidtávú politikai erőforrás lehet, vagy széleskörű népszerűséget eredményezhet, esetleg "csoporthoz tartozási" érzelmeket lovagolhat meg,
6. ha egy kérdéskör tanulmányozója magát és szakterületét a kereskedelemben és szolgáltatásokban megszokott módon reklámozza,
7. ha egy kérdéskör tanulmányozója azt állítja, hogy "szakterülete miatt" más tudományok művelői "üldözik", vagy rosszhiszeműleg elnyomják,
8. ha egy kérdéskör tanulmányozói anyagi támogatás vagy egyéb haszonszerzés érdekében leendő (de még nem publikált) eredményeik azonnali alkalmazhatóságát, gyors és forradalmi "tudományos áttörést", esetleg egyéb azonnali "világmegváltást" ígérnek,
9. ha egy módszer eredményességét és hatékonyságát sikeres alkalmazásokról szóló egyedi események felsorakoztatásával igyekeznek bizonyítani a tudományos háttér érdemi feltárása helyett,
10. ha egy szakterület nem törekszik arra, hogy a más tudományok eredményeivel, fejlődésével, fogalmi rendszerével kapcsolatot találjon,
11. ha egy szakterület elindítását vagy "felemelkedését" új vizsgálati módszerek, vagy új felfedezések helyett ideológiák vagy gazdasági, esetleg politikai érdekek inspirálják.

Meg kell fontolnunk, hogy nem feltétlenül áltudományról van szó, ha fennállnak a következő esetek ("kockázatcsökkentő tényezők"):

1. A "szakterület" művelői nem kérdőjelezik meg alapjaiban a "hivatalos" tudomány álláspontját, de szerintük lehetségesek új és a régivel együttélő ("alternatív"), kiegészítő utak az általánosan elfogadott megközelítés mellett (pl. egyes alternatív gyógyászati módok) és azokat a tudományos módszertan szabályai szerint kezelik, ellenőrzik, igazolják.
2. A "szakterület" művelői ugyan alapjaiban kérdőjeleznek meg addig elismert paradigmákat, módszereket, de ezt a tudomány széleskörben elfogadott szabályainak megfelelő módon fejtik ki és lektorált tudományos folyóiratban publikálják. A történelem és korunk számos példája mutatja, hogy e folyamat néha az elismertségbe, néha a teljes elszigeteltségbe torkollik, úgy az egyes személyek, mint nézeteik szempontjából.
3. A "szakterület" reprezentáns képviselői tudományos képzettséggel és elismert szakmai múlttal (referált publikációs tevékenységgel) rendelkeztek már az áltudományossággal vádolt tevékenységük megkezdése előtt is.
4. A kérdéses "szakterület" más szaktudományban felfedezett új módszerek alkalmazása révén megy át forradalmi változáson, amely esetleg éppen ezért áll nemzetközi tudományos viták kereszttüzében ("tudományos forradalom").
5. A kérdéses "szakterületet" tudományon kívüli erők (pl. gazdasági vagy politikai érdekcsoportok, pártok, diktatúrák, vallási vezetők) részéről nyilvánosan érnek tényleges támadások és megalapozatlan vádak. (Ilyen támadások érték többek között a relativisztikus fizikát a hitlerista Németországban, a genetikát a Szovjetunió sztálinista korszakában, vagy Galileo Galilei (1564–1642) úttörő munkásságát az Apostoli Szék részéről.)

[szerkesztés] Területek, amiket gyakran áltudománynak tekintenek

Áltudományok különösen gyakran fordulnak elő a jövőbelátás, alternatív gyógyászat, életmód, táplálkozás, politikai ideológiák, energetika, csillagok és világegyetem, valamint a nemzeti őstörténetek és vallások területén, de az, hogy egyes tudományágak ezekkel foglalkoznak, még egyáltalán nem tekinthetőek automatikusan áltudománynak.

asztrológia (valamikor proto-tudomány volt)
dianetika
eugenika
frenológia
földsugárzások
grafológia
homeopátia
tudományos kreacionizmus és ezen belül:
- értelmes tervezés
kriptozoológia
liszenkói genetika
neuro-lingvisztikai programozás (NLP)
az örökmozgó előállítására irányuló erőfeszítések
szellemidézés, spiritizmus
a telekinézis és telepátia magyarázatai
ufológia
védikus tudomány
szcientológia

[szerkesztés] Külső források

[szerkesztés] Elektronikus források

[szerkesztés] Magyar nyelven

[szerkesztés] Angol nyelven

[szerkesztés] Papíralapú magyar nyelvű források (ajánlott irodalom)

Beck Mihály (1977): Tudomány – áltudomány. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 9630512572
Marx W. Wartofsky (1977): A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest
Gustav Jahoda (1975): A babona lélektana. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest
Farkas Henrik (1983): Fantasztikus természetrajz. Kossuth Könyvkiadó, Budapest ISBN 9630921405
Gaál István (1987): Természettudományi koholmányok és balítéletek Terra-Maecenas, Budapest ISBN 9632052013
Dubinyin, Nyikoláj Petrovics (1981): A genetika regénye. Kossuth Könyvkiadó, Budapest ISBN 9630918161